Miseruha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katolikus miseruha

A miseruha vagy kazula a nyugati egyházak körében elsősorban a római katolikus papok szertartási öltözékének külső darabja. Egyes anglikán és metodista, valamint evangélikus kongregációk körében is használatos azonos szerepben. A bizánci rítusokat követő keleti egyházak phelonionnak nevezik a megfelelő ruhadarabot.

Katolikus régi hegedűtok alakú miseruha

A miseruha felöltése és a miseruházat további darabjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A reverendára, ha az alba nem takar, vállkendőt kell felvenni, s erre az albát (ez egy hosszú, fehér, cipőig érő zárt köntös).
  • Az albára stólát =lat. fehér kell felvenni (sálszerű ruhadarab, melynek a nyakán és a két végén van felhímezve egy kereszt). Vannak olyan stólák is, amik szélesebbek, mint a miseruhastóla és esetenként díszesebbek is.
  • Az albára felvett stólára fölveszi a pap a miseruhát, melynek a színei alkalmanként változnak. Szétterítve ovális alakú, a közepén van a fejrész-kivágat és hátul hosszabb, mint elöl. Van olyan típus is (régebbi), mely hegedűtok alakú, ezek szép díszes anyagból készült ruhák. A XX. század közepéig főleg hegedűtok alakú miseruhát használtak, ezután terjedt el a kevésbé díszes, ovális alakú miseruha használata, amely viszont még középkori találmány.

Van egy harmadik fajta miseruha, ami ovális alakú, azonban nem csuklóig (mint a mai), hanem könyökig ér, ez az ún. borromei kazula (miseruha) amit Borromeo Szent Károly terjesztett el.

A miseruha mellett vannak még egyéb ruhadarabok, például a kar-ing, mely olyan, mint az alba, csak nagyjából térdig ér. A papnak ez alá a reverendát kell = lat. tiszteletre méltó felvennie, erre vagy stólát vagy stólát és palástot vesznek fel (a palástokat körmenetekre, szentelésekre,temetésre, esküvőre veszik fel, s a színe liturgikus színű, úgy mint a miseruhának).

A diakónus (szerpap) a stólát csak keresztbe, balról jobbra veheti fel, a miseruhát nem, csak T alakú dalmatikát. A keresztben felvett stólára palástot vesz.

A liturgikus ruhadarabok színei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anglikán miseruha

A liturgikus ruhadarabok színei a történelem során számos változáson mentek keresztül, az egyes kongregációk gyakorlata is eltér egymástól.

Liturgikus színek a mai római katolikus gyakorlatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Piros: vértanúk ünnepein, Virágvasárnap és Pünkösd ünnepén
  • Fehér: szentek ünnepein és nagyobb, fontosabb ünnepeken
  • Zöld: az ún. Évközi időben, mely Vízkereszttől Hamvazószerdáig, és Pünkösdhétfőtől Advent első vasárnapja előtti hétig, Krisztus király ünnepéig tart
  • Lila: Adventben, Nagyböjtben, gyászmiséken
  • Rózsaszín: Advent 3. és Nagyböjt 4. vasárnapján
  • Arany: a nagyobb fontos ünnepeken, pl. karácsony
  • Ezüst: a nagy ünnepeken
  • Fekete: gyászmiséken, temetésen (ha nem palástban van a pap)
  • Kék: Mária-ünnepeken

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegedű alakú régebbi miseruha, (casula tkp. lat. casa = ház, mell- és nem a kép szerinti hát-oldalán hasonlít a hangszerre, célja az, hogy a karok szabadabban mozoghassanak.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miseruha témájú médiaállományokat.