Nagysalló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagysalló (Tekovské Lužany)
NNagysallói csata emlékműve 2.JPG
A nagysallói csata emlékműve
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Alsó-Garammente
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Marián Kotora
Irányítószám 935 41
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 2907 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 152 m
Terület 43,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagysalló  (Szlovákia)
Nagysalló
Nagysalló
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 18° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 18° 32′ 30″
Nagysalló weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagysalló (szlovákul Tekovské Lužany, korábban Tekovské Šarluhy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lévától 25 km-re délnyugatra fekszik. Hölvény és Kissalló tartozik hozzá.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagysallóban van gólyafészekalátét, de régóta nincs adat fészkelésről.[2]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar sarló főnévből származik, de lehet hogy közvetlenül a szóból eredő személynévből keletkezett.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép az 1849-es csatáról

1156-ban „Surlou” néven említették először[4]. 1293-ban az esztergomi érsekség birtoka volt. 1311-ben az érsekség megmaradt falvaival együtt Csák Máténak adózott.

1508-tól mezőváros. 1561-ben a török a környék falvaival együtt felégette. 1593-ban 196 adózó portája volt. 1662-től vásártartási joggal rendelkező mezőváros. 1664-ben a török adólajstrom szerint 264 háztartásában 411 fejadófizető élt. Lakosai főként mezőgazdaságból éltek.[5] 1715-ben 75[6], 1720-ban 80 adózó háztartása volt. Egy 1746-os feljegyzés szerint 15 kézműves és 6 kereskedő működött a településen. A 18. században Aranyosmarót mellett a vármegye legjelentősebb vásáros helye volt. 1770-ben 1017 lakosa, 1786-ban 232 házában 252 család élt és 1241 lakosa volt.

1849. április 19-én itt verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait.[7]

Fényes Elek szerint „Nagy-Salló (Velke Sarluhi), magyar mezőváros Bars vgyében, Lévától délre 2 1/2 mfdnyire, 646 kath., 16 evang., 981 ref. lak. Kath. és ref. anyaszentegyházak. Róna és dombos határja mindennek bővölködik: van tágas legelője, jó rétje, földje, erdeje, sat. Lakosai szép csikókat szoktak nevelni; az itteni baromvásár hires. F. u. az esztergomi érsek. Nevezetes azon ütközetről, melly itt történt a csász. és magy. seregek közt 1849. apr. 19-kén, mellynek következtében a császáriak visszavonultak.” [8]

1922-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

A falu magyar lakosságának többségét - főleg a reformátusságot, 1945 - 1948 között kitelepítették Magyarországra,illetve, „rabszolgamunkára” deportálták a Szudétavidékre.

Termelőszövetkezete 1965-ben az Év Szövetkezete címet nyerte el. Nyolcvan gyermekes magyar alapiskolájában 2006-ban 16 végzős volt, de már csak négyen iratkoztak be az első osztályba.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 2588, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 2926 lakosából már 1771 szlovák és csak 1035 magyar volt.

2011-ben 2907 lakosából 1915 szlovák és 841 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csáky Pál 1989: Nagysalló emlékezete. Irodalmi Szemle 1989/4, 416-420.
  • Madarász, E. (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Budapest, 377 Csonka István.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk No. 1972
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 208. o. ISBN 963-05-4569-1
  4. Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  5. Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993, 142-144.
  6. [2]
  7. ÚJ SZÓ online
  8. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. [3] Magyar életrajzi lexikon 1000-1999
  10. ÚJ SZÓ online

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ludwig Welden von Hartmann- az 1849-es csata leírása

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysalló témájú médiaállományokat.