Csoma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A keresztnevet lásd a Csoma (keresztnév) szócikkben.
Csoma
Csoma-Szabadi nosztalgia vasutallomas.jpg
Csoma-Szabadi vasútállomás
Csoma címere
Csoma címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Kistérség Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Király Péter[1]
Irányítószám 7253
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 413 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csoma (Magyarország)
Csoma
Csoma
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 03′ 11″
Csoma (Somogy megye)
Csoma
Csoma
Pozíció Somogy megye térképén

Csoma község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kapos völgyében, Kaposvártól 22 km-re keletre a 61-es főúton. Szomszéd települések: Attala, Szabadi; a legközelebbi város Dombóvár 7 km.

Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, ahol Szabadival közös vasútállomása van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csoma és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a határában feltárt rézkori település és temető is bizonyít.

A mai település már az Árpád-korban fennállt. Nevét az oklevelek már 1138-ban említették Cuma alakban írva, mint a dömösi prépostság birtoka. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1542. évi adólajstrom szerint pedig már a pécsi püspökség birtokai közé tartozott. Az 1573-1574. évi török kincstári adójegyzék szerint 9, 1580-ban pedig 8 házból állt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Zankó Miklós birtokaként szerepelt, 1703 körül pedig egy összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1715-ben 6 háztartását írták össze. 1726-ban gróf Harrer volt a birtokosa, 1733-tól pedig a Hunyady család, az 1900-as évek elején pedig ifj. gróf Hunyady Ferenc birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 538 lakosából 534 magyar, 4 német volt. Ebből 529 római katolikus 3 református volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csoma mellett egy horgásztó található, valamint a Kapos völgyében, a folyótól délre, a Jókút-forrásnál egy korábbi kápolna helyén 1946-ban felépítették a Jókút-kápolnát, mellette pedig 2009-ben egy kis kálváriát létesítettek, melynek különlegessége, hogy a balesetben elhunyt motorosok emlékére a kálváriakeresztet motoralkatrészek díszítik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]