Andocs

Az 1536 évi adóösszeírásban három Andocs nevű helységet találunk: Egyházas-Andocs, mely a toldii pálosoké, Nemes-Andocs Uzdy Mihály, és Ispán Mihály birtoka, végül Kápolnás-Andocs, a lövöldi perjelé volt.

Az 1598-1599 évi magyar királyi lajstrom szerint a veszprémi püspök volt Andocs földesura.

A török hódoltság idején lakossága erősen megfogyatkozott, a jezsuita Mindenszentek templom is használaton kívül volt, bár az ott található Mária-szobor épségben maradt. Ez a tény tette a települést híres búcsújáró hellyé, ahova a katolikus hívek évente, pünkösd táján elzarándokolnak.

Az 1715 évi összeíráskor 6 háztartását írták össze. Ekkor Volkra János veszprémi püspök birtoka, aki még a 20. század elején is a legnagyobb birtokosa volt.

1716-ban gróf Volkra Ottó veszprémi püspök a Ferenc-rendieket telepítette meg Andocson, számukra zárdát építtetett és őket egyúttal a plébánia vezetésével is megbízta.

A szentélyhez kapcsolt templom 1742-ben készült el. A kegyszobor több mint 800 éves és a 13. századbeli fekete madonnáknak hű másolata.

Andocs településrészei Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta, melyek korábban önálló községek voltak.

A korábbi állítással ellentétben Sárdy János színész, operaénekes, akinek kántortanító volt a végzettsége, nem Andocson, hanem a nem túl távoli Nagykónyiban született, s nyolc éves volt, amikor szüleivel a híres Mária-kegyhelyre, Andocsra költözött.

A környéken több mára már elpusztult, vagy pusztává lett település is állt:

[szerkesztés] Kis-Andocs

A határhoz tartozó egyik dűlőt Kisandocsi dűlőnek nevezik; valószínű, hogy itt volt Kápolnás-, később Kis-Andocs falu, mely 1660 után pusztult el.

[szerkesztés] Köpi puszta

Köpi puszta helyén a középkorban Köp falu feküdt. 1229-ben Villa Cup alakban, a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt.

1251-1266-ban már a Tihanyi apátságé, melynek itteni birtokait 1337-ben Ugali Pál vette bérbe.

1478-ban Zichy Györgynek is voltak itt birtokai.

Az 1536 évi adólajstrom szerint a lövöldi (most Városlőd) perjel és Zichy Rafael voltak a földesurai.

1557-ben Magyar Bálinté volt, az 1567 évi adólajstrom pedig már csak mint pusztát említette.

Az 1573-1574 évi török defterben Köb alakban találjuk, 11 adóköteles házzal.

1726-1733 között a veszprémi püspök volt a birtokosa.

[szerkesztés] Nevezetességei

Barokk kegytemploma - a 14. századból való szentéllyel

Az egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme. A török hódoltságot követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébániatemplomra és az épségben maradt Szűz Mária szoborra. Andocs és temploma a 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is látható a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét, a Szűz Mária szobrot Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető. [1]

Mária-ruhák Múzeuma. A Szűzanyáról a híres papköltő, Sík Sándor írt egy csodálatos verset "Az Andocsi Máriához" címmel.

[szerkesztés] Források

Borovszky Samu: Somogy vármegye

↑ Andocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)