Hédervári Lőrinc
A Géza fejedelem idején az országba bejött két testvér közül Hedrik által épített Héderváráráról kapta nevét a Héderváry család. E családból származott Hédervári (III) Lőrinc is, aki Zsigmond király idejében élt.
Apja IV. Miklós volt (1403), testvéréről nem tudunk.
Második neje Blagay Antal leánya Blagay Margit volt, kitől Egy lánya Angelika és két fia született.
Fiai: II. Imre, ki 1450-ben macsói bán volt. Kétszer nősült. Első neje Teutur Hanka (Johanka?) volt; második Garai Dezső leánya Garai Borbála volt, kitől egy leánya Dorottya maradt, ki utóbb Drágffy Bertalan hitvestársa lett, s így fi ágon magvaszakadt.
VI. Miklós nevű fia birtokaira 1491-ben új adományt vitt, és hosszú öregkort ért. Három gyermeke - egy lánya és két fia - közül Katalin Rozgonyi István hitvese lett.
IV. Lőrinc még apja életében magtalanul halt meg.
II. Ferenc nevű fia Cháki Benedek Borbála nevű leányát vette nőül, de gyermekei nem maradtak.
1428-tól Héderváry Lőrincz Zsigmond király lovászmestere, vagyis utazási ügyeinek intézője volt. Ezt a posztot majd kilenc évig viselte. Ezalatt 1428-tól 1430-ig Keve vármegye főispáni tisztségét is ellátta.
Több megyére kiterjedő birtokai voltak, például Győr és Komárom vármegyékben is.
1432-ben adományba kapja Zsigmond királytól Kocs helységet, vámjával együtt, melyet a király Hunyad váráért vett cserébe a losonczi Bánffy családtól, a falu 1447-ben bekövetkezett haláláig birtoka marad, majd fiai (II. Imre -(1450-ben Macsói bán) és VI. Miklós öröklik. (Csánki D. Magyaro. tört. földr.a Hunyadiak Kor. III. 1897.)
1433-ban a királytól kapja Igmánd, Csicsó, Kéthely és Császár helységeket is.
1433-ban a Fejér megyei Kendertónak is földesura lett.
1437. március 7-én Zsigmond király nádorrá nevezi ki.
Tisztségét 1447 júliusában bekövetkezett haláláig viseli.
Fiai 1500-ban Vigman, Csicsó (a törökök elpusztították), Kocs, Kéthely és Császár helységeken kívül Gyurcs, Szolnok, Bertalanos, Barancsháza, Teke, Pósháza, Attyafölde, Tegeny, Ótelek, Sárás, Mátyásfölde, Petend, Árok-Sikár, Vény, Szil, Kerekárok, Baticz, Rózsás, és Pusztaette -nek is birtokosai voltak.
Források [szerkesztés]
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1897.
- Wagner: Coll. Gen.
- Nagy Iván: Magyarország családai 1859.
