Klösz György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Deák tér az 1890-es években, Klösz György felvétele, Budapesti Történeti Múzeum – Újkori Várostörténeti Osztály, Kiscelli Múzeum

Klösz György (eredetileg Kloess (Klöss), Darmstadt, Németország, 1844. november 15.Budapest, Erzsébetváros, 1913. július 4.[1]) fényképész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Johann Justus Georg Kloess 1844. november 15-én született Darmstadtban Klöss Pál és Gratz Ernesztina gyermekeként. Neje Zeller Karolina, fia Klösz Pál. Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányok után Bécsben kezdte meg pályáját. Két társával 1866 körül érkezett Pestre. Közösen nyitottak fényírdát a mai Petőfi Sándor és Régiposta utca sarkán, melyet rövidesen egyedül működtetett, majd legkésőbb 1872-ben átköltöztetett a ferences templom mögötti épületbe, az akkor Hatvani utca 1. szám alá. Alapító tagja lett a Magyar Fényképészek Egyletének. 1873-ban egyike a bécsi világkiállítás fotózásának monopoljogával rendelkező hat fős csoportnak. Ekkor kezdte meg a budapesti látképek készítését és forgalmazását. 1875-ben megörökítette a megáradt Ördög-árok pusztításait, 1876-ban pedig, csónakkal szállítva felszerelését, a Dunától elöntött partokat. 1877-ben az új Ferenciek Bazárában, a mai Kossuth Lajos utcai kapu felett rendezte be új, kétemeletes műtermét. 1878-79-ben újra árvizeket fotografált Miskolcon, Egerben, majd a legnagyobbat Szegeden. 1879-ben kőnyomdát állított fel, és ettől kezdve a sokszorosítóipar felé fordult. 1882-ben villát és nyári műtermet épített a Svábhegyen. Tagja lett a Svábhegyi Egyesület választmányának. 1884-ben a Hatvani utca 18. alá, a mai Semmelweis és Kossuth Lajos utca sarkán állott orvoskari épületbe helyezte át pesti műtermét. 1885-ben az Országos Általános Kiállításon bemutatta az egész Andrássy utat 1:100 léptékben leképező panoráma-sorozatát. A Siemens és Halske cég megbízásából fényképezte az első pesti villamosokat. 1890 és 1894 között társtulajdonosa volt a Budapesti Látogatók Lapja című többnyelvű idegenforgalmi folyóiratnak. 1894-ben operatőrcsapatával fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét. A kilencvenes évek második felétől fényképsorozatokat készített a városrendezés miatt bontásra váró házakról. 1892-ben a Hunfalvy utcában épült fel saját villája, 1894-től házat, műtermet és nyomdát (a szomszédba pedig bérházat) emeltetett a Városligeti fasor 49. szám alatt. A millenniumi kiállításról, a kizárólagos jogú Fényképészeti Szövetkezés égisze alatt legalább hétszáz képet készített, önállóan is kiállított, fotóit számos pavilon szerepeltette anyagában. Felvételei sorra jelentek meg a kor sajtójában, kitüntetései szaporodtak. Az 1900-as párizsi világkiállításra készülve közel száz vidéki kastélyról készített külső és belső felvételeket. Fiát, Klösz Pált Bécsben a grafikai főiskolán taníttatta, 1903-ban társtulajdonossá tette, a céget ettől kezdve Klösz György és fia udvari fényképészeti, térképészeti és kőnyomdai műintézet néven jegyezték. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta. Bár fokozatosan visszavonult, de ez időből valók a távbeszélő-hálózatról készített felvételei. 1913. július 4-én hunyt el. Sírja a Kerepesi temetőben található.

Műhelye festmények készítésével is foglalkozott; ezekből az egyetlen ismert, Klösz által szignált alkotás az idős Ybl Miklóst jeleníti meg (1881).

Klösz György és felesége sírja Budapesten, Kerepesi temető: 18-1-37

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Noémi: Fényképezés, szöveg, archiválás, Klösz György képeiről. Alföld folyóirat, 2004/5. szám Lásd még: Kiss Noémi: Fekete-fehér. Tanulmányok fotográfia és irodalom kapcsolatáról, Műút könyvek, Miskolc, 2011
  • Lugosi Lugo László: Klösz György élete és munkássága. 1844–1913. Monográfia. Budapest, 2002
  • Lugosi Lugo László: Klösz György. 1844–1913. Fényképek. Budapest, 2002
  • Kolta Magdolna: Klösz György. 1844–1913 In: Kolta Magdolna, Tőry Klára: A fotográfia története: előzmények, egyetemes fejlődés, jeles magyarok. Budapest, 2007, 141–147. oldal
  • Szépirodalmi vonatkozása: Pilinszky János: Szabadesés, 1980

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes, Budapestet ábrázoló fényképeinek reprodukcióit 2013. március közepétől mozgó kiállításként a budapesti M2-es és M3-as metróvonalak szerelvényeiben mutatták be.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest VII. kerületi polgári halotti anyakönyv 954/1913. folyószáma alatt.
  2. Klösz a Metróban

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klösz György témájú médiaállományokat.

Webgyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]