Blaha Lujza tér
A Blaha Lujza tér az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a Nagykörút (Erzsébet körút és folytatása, a József körút) kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművésznőről és énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el 1918-ban, ugyanis a művésznő a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban, a Nemzeti Színházzal szemben lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.
A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer fő és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. Megállója van a téren a Nagykörúton haladó 4-es és 6-os villamosoknak, a Rákóczi úton haladó 7-es, 7E, 173-as és 173E autóbuszoknak, illetve a 2-es metrónak. A 2-es metró átadásával, 1972-ben szűnt meg a Rákóczi úton a korábbi felszíni villamosközlekedés.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Volt és jelenlegi épületei
[szerkesztés] Nemzeti Színház
A tér középpontjában állt a „Nemzeti Színház”. A budapesti 2-es metró építése miatt a felújításra szoruló épületet 1964-ben felrobbantották. Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láttunk, amelyet hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaál József mellszobra állt.
A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a „jelenkori” magyar dráma ápolása. Itt léptek fel híres színházművészeti művészek (rangsorolás nélkül): Újházy Ede, Ódry Árpád, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr stb.
[szerkesztés] Corvin Áruház
A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg Budapesten. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966 óta látható az eredeti homlokzatot eltakaró alumíniumborítás.
[szerkesztés] EMKE
A Rákóczi út és az Erzsébet (volt Lenin) körút sarkán található Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb vendéglátóipari üzeme. 1956-os szétrombolása után újjáépítették. Földszintjén eszpresszó és bisztró működik, emeletén étterem üzemel. Nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, melynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt.
[szerkesztés] Éjjel-nappali
Az EMKÉ-vel szemben, a körút túlsó oldalán található sarokházban volt Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett éjjel-nappali KÖZÉRT. Ma ugyan nem állandó nyitva tartással, de ugyanúgy élelmiszer áruházként működik.
[szerkesztés] Sajtóház
-
Bontják a sajtóházat
-
Bontás után, építés előtt
-
A sajtóház helyén épült Europeum bevásárlóközpont
A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből a 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005-2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.
[szerkesztés] Források
- Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961.) azonossági száma: 10019
- Sármány Ilona - Juhász Gyula: Amit a századforduló kávéházainak berendezéseiről tudunk
- Magyar színháztörténet II.
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Blaha Lujza tér története (www.emke-budapest.com)
- Cikk a tér tervezett felújításáról és történetéről (HG.hu, 2010. március 31.)
