Blaha Lujza tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″

A Blaha Lujza tér régen
Metróépítés az 1960-as évek végén

A Blaha Lujza tér az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a Nagykörút (Erzsébet körút és folytatása, a József körút) kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművésznőről és énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el 1918-ban, ugyanis a művésznő a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban, a Nemzeti Színházzal szemben lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.

A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer fő és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. Megállója van a téren a Nagykörúton haladó 4-es és 6-os villamosoknak, a Rákóczi úton haladó 7-es, 7E, 8-as, 107-es, 133-as, 233-as és 239-es autóbuszoknak, illetve az M2-es metrónak. A 2-es metró átadásával, 1972-ben szűnt meg a Rákóczi úton a korábbi felszíni villamosközlekedés.

Volt és jelenlegi épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Színház épülete a századfordulón.

A tér középpontjában állt a Nemzeti Színház. A budapesti 2-es metró építése miatt a felújításra szoruló épületet 1964-ben felrobbantották. Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láttunk, amelyet hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.

A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a „jelenkori” magyar dráma ápolása. Itt léptek fel híres színházművészeti művészek (rangsorolás nélkül): Újházi Ede, Ódry Árpád, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr stb.

Corvin Áruház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Corvin áruház képeslapon 1933-ban

A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg Budapesten. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966 óta látható az eredeti homlokzatot eltakaró alumíniumborítás.

EMKE[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rákóczi út és az Erzsébet (volt Lenin) körút sarkán található Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb vendéglátóipari üzeme. 1956-os szétrombolása után újjáépítették. Földszintjén eszpresszó és bisztró működik, emeletén étterem üzemel. Nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, melynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt.

Éjjel-nappali[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EMKÉ-vel szemben, a körút túlsó oldalán található sarokházban volt Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett éjjel-nappali KÖZÉRT. Ma ugyan nem állandó nyitva tartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.

Sajtóház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből a 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005-2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]