Fejér Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fejér Antal (? – 1790 vagy 1791) ügyvéd, költő.

Élete[szerkesztés]

Az eperjesi kerületi tábla jegyzője, Heves- és Külső-Szolnok egyesült megyék táblabirája; 1764-től báró Haller Sámuel tábornok udvari jogásza volt. Neje sánkfalvai Steinicher Katalin, fia Fejér Elek földbirtokos volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Mátra hegyei között mulatozó Nymfának éneke, melyet herczeg Barkóczy Ferencz volt egri püspöknek, már Magyarország primássának bucsúzóképpen szomorú szivvel mondának. Nagyszombat, 1765.
  • A józan életnek némelly réguláji, mellyeket deák nyelvből magyarra fordított és tulajdon nemzetének hasznára világosságra ki botsájtott, és ki nyomtattatott. Eger, 1767. (2. kiadás: Pest, 1815. Online Kiadta fia Fejér Elek.)
  • A füredi savanyú viznek hasznáról kiadott versek, melyeket… a füredi savanyú viz forrásánál maga és másoknak mulatságára mult 1777. esztendőben Sz. Jakab havában irt. Hely n. (1778.)
  • A Balaton-tihanyi echonak eleven zengése, melyet… a füredi savanyú viz forrásánál maga és másoknak mulatságára ezen most folyó 1779-ik eszt. Szent Jakab havában e következendő versekben foglalt. Buda.
  • Örvendező versek, melyeket… a tiszt. budai apáczáknak mélt. gróf Szalai Barkóczy Margitnak, Sz. Klára rendén való apácza szűznek, és ugyan a budai convent öt izbeli érdemes fejedelem asszonyának második professiójára készített. Pest (1780.)
  • Barklájus János Argenisse, mellyet… deák nyelvbűl magyarra forditott… Özvegye… sánkfalvai Steinicher Katalin maga költségén ki-nyomtattatott. Eger, 1792. Három kötet. 36 rézmetszetű képpel. Első kötés Második kötés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.