Úszó-Európa-bajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Úszó EB – Budapest, 2006. augusztus 3.

A klasszikus, 50 m-es medencében rendezett úszó-Európa-bajnokságot általában kétévente, tavasszal rendezi meg az Európai Úszószövetség. (A 25 méteres medencében rendezett Európa-bajnokságot rövid pályás úszó-Európa-bajnokságnak hívjuk). Korábban négy évente zajlott a bajnokság. Az Európa-bajnokság keretein belül nem csak úszásban versenyeznek, hanem szinkronúszó és a műugró számokban, valamint ilyenkor rendezik a nyílt vízi bajnokságot is. 1999-ig a vízilabda EB-ket is ebben az időben rendezték. A megrendezett bajnokságokat összefoglaló néven „Vizes Európa-bajnokság”-nak is szokták nevezni.

A legelső bajnokságot Magyarországon, Budapesten rendezték 1926-ban, és a legutolsónak is a magyar főváros adott otthont 2010-ben. A következő, 2012-es Eb-t – Antwerpen visszalépése után – Debrecen rendezheti.[1] A műugrók versenyeire Eindhovenben kerül sor. [2]

2014-ben a 32. Úszó-Európa-bajnokságnak Berlin lesz a házigazdája.[3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Úszó-Európa-bajnokságok helyszínei és időpontjai

Ssz. Helyszín Rendező ország Kezdő dátum Befejező dátum
1. Budapest Magyarország 1926. augusztus 18. 1926. augusztus 22.
2. Bologna Olaszország 1927. augusztus 21. 1927. szeptember 4.
3. Párizs Franciaország 1931. augusztus 23. 1931. augusztus 30.
4. Magdeburg Németország 1934. augusztus 12. 1934. augusztus 19.
5. London Nagy-Britannia 1938. augusztus 6. 1938. augusztus 13.
6. Monte Carlo Monaco 1947. szeptember 10. 1947. szeptember 14.
7. Bécs Ausztria 1950. augusztus 20. 1950. augusztus 27.
8. Torino Olaszország 1954. augusztus 31. 1954. szeptember 5.
9. Budapest Magyarország 1958. augusztus 31. 1958. szeptember 6.
10. Lipcse NDK 1962. augusztus 18. 1962. augusztus 25.
11. Utrecht Hollandia 1966. augusztus 20. 1966. augusztus 27.
12. Barcelona Spanyolország 1970. szeptember 5. 1970. szeptember 13.
13. Bécs (Amszterdam) Ausztria ( Hollandia) 1974. augusztus 18. 1974. augusztus 25.
14. Jönköping Svédország 1977. augusztus 14. 1977. augusztus 21.
15. Split Jugoszlávia 1981. augusztus 4. 1981. augusztus 12.
16. Róma Olaszország 1983. augusztus 22. 1983. augusztus 27.
17. Szófia (Oslo) Bulgária ( Norvégia) 1985. augusztus 4. 1985. augusztus 11.
18. Strasbourg Franciaország 1987. augusztus 16. 1987. augusztus 23.
19. Bonn NSZK 1989. augusztus 15. 1989. augusztus 20.
20. Athén Görögország 1991. augusztus 18. 1991. augusztus 25.
21. Leeds, Sheffield Nagy-Britannia 1993. augusztus 3. 1993. augusztus 8.
22. Bécs Ausztria 1995. augusztus 22. 1995. augusztus 27.
23. Sevilla Spanyolország 1997. augusztus 19. 1997. augusztus 24.
24. Isztambul Törökország 1999. július 26. 1999. augusztus 1.
25. Helsinki Finnország 2000. július 3. 2000. július 9.
26. Berlin Németország 2002. július 29. 2002. augusztus 4.
27. Madrid Spanyolország 2004. május 5. 2004. május 16.
28. Budapest Magyarország 2006. július 26. 2006. augusztus 6.
29. Eindhoven Hollandia 2008. március 13. 2008. március 24.
30. Budapest Magyarország 2010. augusztus 4. 2010. augusztus 15.
31. Debrecen (Eindhoven) Magyarország ( Hollandia) 2012. május 15. 2012. május 27.
32. Berlin Németország

[szerkesztés] Versenyszámok

Versenyszám Férfiaknak
ebben az évben rendezték először
Nőknek
ebben az évben rendezték először
50 m gyors 1987 1996
100 m gyors 1926 1927
200 m gyors 1970 1970
400 m gyors 1926 1927
800 m gyors 2008 1970
1500 m gyors 1926 2008
50 m hát 1999 1999
100 m hát 1926 1927
200 m hát 1962 1970
50 m mell 1999 1999
100 m mell 1970 1970
200 m mell 1926 1927
50 m pillangó 1999 1999
100 m pillangó 1970 1954
200 m pillangó 1954 1970
200 m vegyes 1970 1970
400 m vegyes 1962 1962
4×100 m gyorsváltó 1962 1927
4×200 m gyorsváltó 1923 1983
4×100 m vegyesváltó 1993 1958

[szerkesztés] Lebonyolítási rendszer

A 400 m-nél rövidebb távokon három forduló során alakul ki a végeredmény. Az előfutamokban egy ország legfeljebb négy versenyzőt indíthat. Egy-egy futamban nyolcan vesznek részt (leszámítva a maradékot, ha az indulók száma nem osztható nyolccal). Az elődöntőbe az időeredmények alapján legjobb tizenhat versenyző jut tovább, egy országból azonban legfeljebb ketten juthatnak be. Az elődöntő két futamát az előfutamban úszott idők alapján osztják be, arra törekedve, hogy minél kisebb legyen a különbség a mezőny erősségében. A futamok első két-két helyezettje döntőbe kerül, mellettük további négy versenyző jut tovább az időeredmények összesítése alapján. Ha az előfutamok vagy az elődöntő során az utolsó bejutó helyen holtverseny van, „szétúszás” (az érintettek közti külön verseny) dönt. A pályabeosztás az elődöntőben úszott időktől függ, a jobb idővel bekerülők úszhatnak a belső pályákon.

A 400 m-es vagy annál hosszabb távú versenyek lebonyolítása annyiban különbözik, hogy nincsenek elődöntők, az előfutamokból a legjobb nyolc versenyző közvetlenül a döntőbe jut.

[szerkesztés] Magyar úszó-Európa-bajnokok (egyéni számokban)

Név Eb címek száma Részletezés
Bárány István 3 1926 – 100 m gyors
1931 – 100 m gyors, 400 m gyors
Batházi István 1 2000 – 400 m vegyes
Cseh László 8 2004 – 100 m hát, 400 m vegyes
2006 – 200 m vegyes, 400 m vegyes
2008 – 200 m vegyes, 400 m vegyes
2010 – 200 m vegyes, 400 m vegyes
Csik Ferenc 1 1934 – 100 m gyors
Csordás György 2 1954 – 400 m gyors, 1500 m gyors
Darnyi Tamás 8 1985 – 200 m vegyes, 400 m vegyes
1987 – 200 m vegyes, 400 m vegyes
1989 – 200 pillangó, 200 vegyes, 400 vegyes
1993 – 400 m vegyes
Egerszegi Krisztina 9 1991 – 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes
1993 – 100 m hát, 200 m hát, 200 m pillangó, 400 m vegyes
1995 – 200 m hát, 400 m vegyes
Güttler Károly 1 1993 – 100 m mell
Gyarmati Andrea 2 1970 – 200 m hát, 100 m pillangó
Gyurta Dániel 1 2010 – 200 m mell
Halassy Olivér 1 1931 – 1500 m gyors
Hargitay András 3 1974 – 200 m pillangó, 400 m vegyes
1977 – 200 m vegyes
Hosszú Katinka 2 2010 – 200 m vegyes, 200 m pillangó
Katona József 1 1962 – 1500 m gyors
Kis Gergő 1 2008 – 800 m gyors
Kovács Ágnes 7 1997 – 100 m mell, 200 m mell
1999 – 50 m mell, 100 m mell, 200 m mell
2000 – 50 m mell, 100 m mell
Mitró György 1 1947 – 1500 m gyors
Nyéki Imre 1 1954 – 100 m gyors
Rózsa Norbert 1 1991 – 100 m mell
Sebő Ágota 1 1954 – 400 m gyors
Szabó József 1 1987 – 200 m mell
Szőke Katalin 1 1954 – 100 m gyors
Trumpek György 1 1954 – 200 pillangó
Verrasztó Zoltán 1 1977 – 200 m hát
Wladár Sándor 2 1981 – 100 m hát, 200 m hát

[szerkesztés] Magyar úszó-Európa-bajnokok (csapat számokban)

1931 – 4×200 m férfi gyorsváltó

1934 – 4×200 m férfi gyorsváltó

1954 – 4×200 m férfi gyorsváltó

1954 – 4×100 m női gyorsváltó

2010 – 4×200 m női gyorsváltó

[szerkesztés] A Vizes Európa-bajnokságok további magyar arany érmesei

[szerkesztés] Európa-bajnoki csúcsok

Az Európa-bajnokságokon elért legjobb időket külön is jegyzik. Jelenleg 5 versenyszámban tartja a legjobb időt magyar versenyző:

  • Cseh László – 200 m férfi vegyes (1:57,73)
  • Cseh László – 400 m férfi vegyes (4:09,59)
  • Egerszegi Krisztina – 200 m női hát (2:06,62)
  • Gyurta Dániel – 200 m férfi mell (2:08,95)
  • Hosszú Katinka – 200 m női vegyes (2:10,09)

[szerkesztés] Külső kapcsolatok

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Debrecen rendezi a májusi úszó Eb-t”, sportgeza.hu, 2012. február 16. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.) 
  2. 31st European Swimming Championships - Reallocated to Debrecen (HUN)”, len.eu, 2012. február 16. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.) 
  3. Berlin kapta meg a 2014-es úszó, műúszó, műugró Eb rendezési jogát”, mti.hu, 2011. március 26. (Hozzáférés ideje: 2011. március 28.) 
  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken