Marx György

Marx György (Budapest, 1927. május 25. – Budapest, 2002. december 2.) Kossuth-díjas magyar fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető; a leptontöltés felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elismert ismeretterjesztő művek írója.

Élete

1927-ben született, Budapesten. 1945-ben érettségizett a Lónyay utcai Református Gimnáziumban. 1948 és 1970 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizika (1956-ban megalakítja a kari Munkástanácsot), ^f  majd 1970 és 1998 az atomfizika tanszék oktatója volt. 1999-ben az amerikai Union College of Dudley tiszteletbeli professzora lett. 1970-től 1992-ig az Atomfizikai Tanszék vezetője. Kossuth-díjas. 1952-ben fogalmazta meg a leptontöltés megmaradásának törvényét,^f  a nukleáris fizika egyik legfontosabb alapelvét. Kutatási területe a részecskefizika és az asztrofizika határterülete. Tevékenysége kiterjedt a SETI kutatásokra is, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bioasztronómiai bizottságának elnöke is volt.

Marx György sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-3.

Az utolsó pillanatig keményen dolgozott, mindvégig megtartotta egyetemi előadásait és élete utolsó két hónapjában ülve, köhögve, még három hosszú előadásra is vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémián és a Paksi atomerőműben. ^f  2002. december 2-án hunyt el Budapesten.

Tudományos eredményei

Alapvetően részecskefizikai és asztrofizikai kutatásokkal foglalkozott. Legnagyobb, nemzetközi hírű felfedezése 1951-re datálható, ő mondta ki a leptontöltés megmaradását. Ennek lényege, hogy minden atomfizikai folyamatban a lepton nevű elemi részecskék három nagy családjára külön-külön fennáll az a megmaradási törvény, hogy számuk állandó marad, ha az antirészecskék számát negatívan számoljuk.

1956 és 1988 között a neutrínó-asztrofizikai kutatások terén ért el jelentős eredményeket.

Kitüntetései

Munkásságát 1955-ben Kossuth-díjjal, 1963-ban Akadémiai Díjjal, 1993-ban pedig Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Személyében először nyerte el 2001-ben külföldi tudós a Brit Fizikai Intézet (Institute of Physics) által adott Bragg-érmét és díjat.

További díjai

• SZOT-díj (1970),
• Eötvös Loránd Fizikai Társulat Eötvös-érme (1976),
• Apáczai Csere Díj (1979),
• Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó érme (1994),
• IUPAP Fizikatanítási Érme (1994),
• Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997),
• MTA Arany János Közalapítvány nagydíja (1998),
• Szilárd Leó professzori ösztöndíj (1999),
• Budapest Pro Urbe Díja (2001),
• Az Év Ismeretterjesztő Tudósa (2002),
• Pro Renovanda Cultura Hungariae Nemes Nagy Ágnes Díja (2002),
• Hazám-díj (2002).

Oktatási és ismeretterjesztő tevékenysége

1957-ben adták ki Kvantummechanika című egyetemi tankönyvét, amit azóta is a valaha írt egyik legjobbnak tartanak. 1972 és 1982 között nagy szerepe volt a természettudománnyal foglalkozó iskolai tantárgyak modernizálásában, segített meghonosítani a modern nyugati módszereket a magyar közoktatásban. 1994-ben angol nyelven jelent meg A marslakók érkezése (The Voice of the Martians) című műve, amelyben a Magyarországról származó, később az USA-ban nagy eredményeket elért tudósok életét mutatta be. 1996-ban jelent meg Atommag-közelben című kötete, melyben a kíváncsi gimnazistákhoz és tájékozódó tanárokhoz szól, a téma megértését kínálja a tájékoztatni kívánó újságíróknak, nukleáris technikát alkalmazó mérnököknek, orvosoknak, biológusnak, de nem érdektelen a 21. századba átlépő polgárok számára sem. Nem tételez föl több tudást, mint ami az érettségi fizika és matematika tananyaga.

Közéleti tevékenysége

Rendszeresen megjelent a Paksi atomerőmű rendezvényein, előadásokat is tartott ott, az atomenergia szószólója volt és nemzetközileg elismert szakemberként is rendszeresen állást foglalt annak tiszta és biztonságos volta mellett.

Források

• ↑ Patkós Megemlékezés: 'Megemlékezés - MARX GYÖRGY (1927-2002)' (magyar nyelven). Magyar Tudomány 2003/4. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
• ↑ Németh Világpolgár: 'Marx György, a tudomány világpolgára' (magyar nyelven). termeszetvilaga.hu. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
• ↑ Marx György és 1956: Marx György és 1956. (Hozzáférés: 2011. szeptember 16.)

További információk

• Fizikai Szemle, 2003. január, a Fizikai Szemle Marx Györgynek szentelt száma
• Szalay A. Sándor, Patkós András: Marx György (1927-2002). Magyar Tudomány, 2003/4
• Németh Judit: Marx György, a tudomány világpolgára, Természet Világa, 134. évfolyam (2003) 2. szám
• Marx György, Magyar Rádió, egy vele készített beszélgetés felvételével (RealAudio)