Kirsch János
Kirsch János  | |
 | |
| emléktáblája Szekszárdon | |
| Élete | |
| Született | 1961. január 12. Mezőtúr, Magyarország |
| Elhunyt | 2012. május 22. (51 évesen) Szekszárd, Magyarország |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastársa | Rojik Ágota |
| Gyermekei | 6 fő Veronika Ágota (1991), Mária Anna (1994-95), Márton Áron (1996), János Márk (1997), Péter Kristóf (2000) és Katalin Zsófia (2003) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | antológiák |
 A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:János Kirsch|Kirsch János ]] témájú médiaállományokat. | |
Kirsch János (Mezőtúr, 1961. január 12. – Szekszárd, 2012. május 22. ) író, költő, diakónus, eszperantista,[2] templomigazgató, középiskolai tanár, 6 gyermek édesapja, a keresztény és polgárértékek elkötelezett híve. "Kettős állampolgár" -nak vallotta magát: legfőbb életcéljának a földi és égi haza szolgálatát tekintette. Többnyire az igehirdetésben elhangzó elmélkedései olykor írásban is megjelentek a helyi lapokban. Igény szerint eszperantó nyelven is prédikált, illetve publikált. E nyelven írt versei olykor szinte tükörképei a magyar változatnak, máskor viszont ugyanabból az ihletből, alapötletből egészen más végkifejletekig jutottak el. Több mint három évtizeden keresztül vett részt az eszperantó mozgalomban. Családjának tagjai is beszélik a nyelvet.
Iskolái[szerkesztés]
Mezőtúron született, gyerekkorát a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kuncsorbán töltötte. Édesapja földműves volt, édesanyja az otthoni munkákat látta el négy gyermeke mellett. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, utána a kecskeméti Piarista Gimnáziumba került, ahol le is érettségizett. Teológiai és hitoktatói tanulmányait Egerben, majd Budapesten végezte (1981-1990). Szombathelyen nyelvtanári diplomát szerzett (1994).
Családja[szerkesztés]
1990-ben megnősült[3] Felesége Rojik Ágota, gyermekeik: Veronika Ágota (1991), Mária Anna (1994-95), Márton Áron (1996), János Márk (1997), Péter Kristóf (2000) és Katalin Zsófia (2003).
Munkássága[szerkesztés]
- Értelmi fogyatékos gyermekek nevelője Tiszaföldváron (1985-87)
- Tamásiba kerül, ott hitoktató és lelkipásztor (1987)
- Zalaszabarban (1990) részt vett feleségével a katolikus iskola megszervezésében.[4] Mindketten ott tanítottak.
- Plébániaigazgató Iregszemcsén (1994)
- Mayer Mihály pécsi püspök szerpappá szentelte (1996)
- Szekszárdon az újvárosi plébánia igazgatója ill. a Kolping Katolikus Szakképző Iskola hittanára (1998)
Kötetei[szerkesztés]
- A katedrális küszöbén. Elmélkedések és versek; Accordia, Bp.–Szekszárd, 2009
Antológiái[szerkesztés]
- JEL + IGE - 1999
- Karácsony ajándéka - 2000
- Égboltív - 2003
- Szólni a tűz mellett - 2004
- Rejtjelenések - 2005
- A bejárható végtelen - 2008
Emlékezete[szerkesztés]
- 2012. július 19-én Szekszárdon az újvárosi római-katolikus templom mögötti parkban a Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség 65. kongresszusának keretében táblát avattak tiszteletére.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A képen szereplő személyek balról jobbra: G. Nagy Róbert a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány - DURA kuratóriumi elnöke, Rostás János - a Dura kuratóriumi tagja, Kirsch János diakónus - Szekszárd
- ↑ 1976 óta foglalkozik a tervezett nyelvvel.
- ↑ . Ő lett a Pécsi Egyházmegye első nős, családos diakónusa.
- ↑ Tanítói és teológiai végzettséggel rendelkező felesége a gyermeknevelés mellett a plébániai és a hitoktatói feladatokból is derekasan kiveszi a részét.
- ↑ Archivált másolat. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 13.)
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon
- Kirsch János: A katedrális küszöbén, Accordia Kiadó - 2009
További információk[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon -> Iregszencse
- Magyar katolikus lexikon -> Szekszárd
- Pécsi Egyházmegye
- Szekszárdi Belvárosi Plébánia
- Eszperantó vasárnap-délután[halott link]
- Második Eszperantó vasárnap-délután Dombóváron.[halott link]
- Giesswen Sándor kapott emléktáblát Archiválva 2012. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Laci atya búcsúztató szavai