János-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
János-hegy
View of János Hill from Kis-Hárs Hill.JPG
A János-hegy északról, a Kis-Hárs-hegy felől

Magasság 527 m
Hely  Magyarország, Budapest
Hegység Budai-hegység
Elhelyezkedése
János-hegy  (Budai-hegység)
János-hegy
János-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″
János-hegy  (Budapest)
János-hegy
János-hegy
Pozíció Budapest térképén

A János-hegy a Budai-hegység második legmagasabb csúcsa (a Nagy-Kopasz után), egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye. Teljes körpanoráma nyílik az 527 méter magas csúcsról. A hegyet alkotó kőzet a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.

Növényzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A János-hegyen 160-180 éves bükkös és kocsánytalan tölgyes erdő maradt meg napjainkig. A gyertyános-tölgyesekben a Budai-hegység első kora tavaszi virága, a téltemető virágzik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel állítólag odáig is el lehetett látni a tetejéről. A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült; ma az északnyugati vonulat neve Pozsonyi-hegy. A „János” nevet vagy a korábbi Szent János-szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút Jánoshegy állomása a János-hegyet a Virágvölggyel összekötő sárga sáv jelzésű turistaút és a Gyermekvasút kereszteződésénél van, 800 méterre a Libegő Budakeszi-nyeregben található felső állomásától. Az állomás tengerszint feletti magassága 409 méter.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A János-hegy egy 1920 körüli felvételen
Az Erzsébet-kilátó a János-hegy tetején

A János-hegy a 19. század közepétől kedvelt kirándulóhelye Buda és Pest lakóinak. Legismertebb látogatója 1882-ben Erzsébet királyné volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték 19081910 között a hegyet koronázó Erzsébet-kilátót, amit 1910. szeptember 8-án avatott fel Budapest akkori polgármestere, Bárczy István. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete.

A kilátó megépítésének ötletét 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, amit azután Schulek Frigyes dolgozott át neoromán stílusban. A négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony 23,5 méter magas. Stróbl Alajos Erzsébet királynéról mintázott szobra a kilátótorony előcsarnokában van felállítva, ahol szecessziós mozaikképeket is elhelyeztek a királynéról, Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor műveit; a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette.

Emléktábla őrzi a kezdeményezők és támogatók nevét is. Az épület tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. 2005-ben teljesen felújították a teljesen lepusztult és statikailag is elöregedett műemlék kilátótornyot.

A kilátóból jó időben (megfelelő széljárás mellett) néha a Magas-Tátra hófedte csúcsai is láthatóak. Gyakori téli szmogos napokon, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz János-hegy témájú médiaállományokat.