Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A könyvtár a Jókai-kert főépületében a bejárattól balra található

A Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár (korábbi nevén a KvVM Természetvédelmi Hivatal Könyvtára) több mint egy évszázada szolgálja a hazai madárvédelem és természetvédelem ügyét.

Tartalomjegyzék

Elérhetőség [szerkesztés]

Belső tér

1121 Budapest, Költő u. 21., Jókai-kert

tel: (1) 202 2530

Vezetője: Büki József

Nyitva tartás: Hétköznap 9-16 óráig, időpont-egyeztetéssel.

Kölcsönzés nincs, csak helyben olvasásra van lehetőség.

Gyűjtőkör és állomány [szerkesztés]

Az állomány 9000 kötetnyi könyv, 950 (325 kurrens) külföldi folyóirat cím (kb. 18 000 kötet), 120 (61 kurrens) hazai folyóirat cím (kb. 2400 kötet), valamint 1500 db. kutatási jelentés.

Saját kiadvány: Aquila évkönyv.

Katalógusok [szerkesztés]

A könyvtár katalógusa az interneten elérhető. A magyar folyóiratok cikk címei a MATARKA adatbázisban kereshetők.

A könyvtár használói [szerkesztés]

A könyvtár intézményi könyvtár lévén alapvetően a KvVM Természetvédelmi Hivatala és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársainak munkáját hivatott segíteni.

Tekintettel arra, hogy olyan speciális könyv- és folyóirat-állománnyal rendelkezik, amellyel Kelet-Közép-Európában nem sok könyvtár, a kialakult gyakorlat szerint nemcsak a természetvédelemben dolgozó köztisztviselők, hanem tudományos kutatók, intézmények, egyetemi hallgatók, természetvédelemmel és madártannal foglalkozó társadalmi szervezetek tagjai, kulturális területen dolgozó intézmények, természetvédelmi témakörben vállalkozó és más, érdeklődő magánszemélyek számára is nyitott. E nyitottsággal a hazai madártani és természetvédelmi kutatásokat és közművelődést, valamint a gyakorlati természetvédelmi kezelési tevékenységet szolgálja.

Története [szerkesztés]

A könyvtár az 1893-ban Herman Ottó kezdeményezésére megalapított Magyar Madártani Intézet kézikönyvtárának jogutódja. Története olyan neves ornitológusok személyéhez kapcsolódik, mint Herman Ottó, Csörgey Titusz, Schenk Jakab, Madarász Gyula, Warga Kálmán, Vertse Albert és Keve András, akik az intézet igazgatóiként vagy tudományos munkatársaiként a könyvtár gyarapításában tevőleges részt vállaltak. A századfordulóban és a második világháború előtti időszakban világszerte számon tartott könyv- és folyóirat-gyűjtemény 1944-ben a bombázások alatt megsemmisült.

Újrafejlesztése főként a hazai és külföldi kutatóintézetek, egyetemek, egyesületek, valamint magánszemélyek adományaiból történt, melyben Keve András, a hazai ornitológia egyik nemzetközileg is elismert egyénisége nemzetközi kapcsolatai révén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az 1970-es évek elejéig sikerült újra létrehoznia egy olyan ornitológiai szakkönyvtárat, melynek anyaga a mai napig a könyvtár gerincét képezi.

1997-ben a Magyar Madártani és Természetvédelemi Egyesület könyvállománya, valamint az Ornis Hungarica és Túzok c. lapjának csereanyagként való használata is a könyvtárhoz került.

A fejlesztésben és a könyvtár jelenlegi működésében meghatározó szerepet játszik a Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézetének (időközben Természetmegőrzési Főosztályának) Aquila c. évkönyve, mely világszerte elfogadott csereanyagként alapvető szerepet játszik a külföldi folyóiratok beszerzésében. A mintegy 300, évi kb. 5 millió Ft értéket képviselő, folyamatosan beérkező szakfolyóirat túlnyomó többsége csereként érkezik.

A könyvtár XVIII-XIX. századi gyűjteménye jelentős tudománytörténeti értéket képvisel.

Források [szerkesztés]

Látogatók képei [szerkesztés]

Keve A Konyvtar 7.JPG
Keve A Konyvtar 4.JPG
Keve A Konyvtar 2.JPG
Keve A Konyvtar 3.JPG