Csörsz utcai izraelita temető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csörsz utcai izraelita temető
Sírkövek a temetőben
Sírkövek a temetőben
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest XII. kerülete
Cím1124 Budapest, Csörsz utca 55.
Típusizraelita temető
Létrejötte1880-as évek
Megszűnése1961
VallásOrtodox judaizmus
Híres halottakFreudiger Mózes, Reich Koppel
TulajdonosMagyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Csörsz utcai izraelita temető (Budapest)
Csörsz utcai izraelita temető
Csörsz utcai izraelita temető
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 01′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 01′ 03″
Csörsz utcai izraelita temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörsz utcai izraelita temető témájú médiaállományokat.

A Csörsz utcai izraelita temető egy 1961 óta zárt budapesti orthodox izraelita temető, ami azóta csak hitközségi engedéllyel látogatható. A budai oldal legrégebb óta fennálló zsidó temetője, amiben kizárólag héber nyelvű sírkövek találhatóak és kizárólag egykori budapesti lakosok nyugszanak.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A temető nagyjából egy-másfél házhelynyi területen fekszik, teljesen körbeépítve Budapest XII. kerületében, a Csörsz utca Apor Vilmos térhez közelebbi végénél. Az utca túloldalán található a MOM Kulturális Központ.

A Csörsz utcai izraelita temető mellett közvetlenül a Németvölgyi temető feküdt, azonban ezt 1912-ben bezárták, majd 1963-ban fizikailag is felszámolták.

Története[szerkesztés]

1883-ban említették először az orthodox hitközségnek adományozott területként, de csak az 1890-es évektől kezdve temetkeztek ide rendszeresen.

Orthodox lévén a vallási előírásokat a lehető legszigorúbban betartva került kialakításra. Minden sír kelet felé néz, a férfiakat és a nőket pedig elkülönítették, bár mikor már kezdett teljesen megtelni a parcella, a női részbe is került néhány férfisír. A temető egyik érdekessége a szintén vallási okokból kialakított kohaniták (papi leszármazottak) ösvénye. Ők az előírás szerint a saját családtagjaikon kívül más halottal nem érintkezhetnek és azzal egy helyiségben sem lehetnek. Nekik külön bejáratuk is volt, hogy mindvégig a lehető legtávolabb legyenek a síroktól.

Reich Jaakov Koppel (középen, hosszú, ősz szakállal) a temető bejárataként is funkcionáló szertartási épület előtt

Kezdetben a máshol felszámolt budai temetőkből hozták át ide a sírköveket, amiket aztán a bejárattól távolabbi részeken helyeztek el. A Csörsz utcában kizárólag budapesti polgárokat temettek el, ami így a régi budapesti orthodox izraelita polgárság sajátos keresztmetszetét is kiadja. Itt helyezték örök nyugalomra mások mellett Reich Jaakov Koppelt, aki 1890-től 1929-es haláláig vezette a magyarországi orthodox hitközséget. Temetése látványos külsőségek közt zajlott, jelentős tömeg kísérte utolsó útjára, a kormány lovasegységet küldött ki és rendőrszázad ügyelt a rendre.

Itt temették el a városmajori (Alma utcai) orthodox kórház 1945 elején lemészárolt áldozatait is. Sírjaik mellé 1946-ban emlékművet is emeltek.

Az utolsó temetés 1961-ben volt, azóta zárt és csak hitközségi engedéllyel látogatható.

Az 1970-es években az utca túloldalán (is) működő Magyar Optikai Művek napköziotthont kívánt kialakítani a temető helyén. A kérést továbbították az Állami Egyházügyi Hivatalnak is, akik a területről történő önkéntes lemondásra kérték a zsidó hitközséget. Több millió forint „bánatpénzt” is felajánlottak, azonban a vallási vezetők végül elutasították a „felkérést” és így a temető megmaradt.

A rendszerváltás után fokozatosan rendbe rakták és felújították a sírokat, magát a sírkertet, valamint a halottasházat is.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • (szerk.) Dr. Fogarasi Katalin – Haraszti György: Zsidó síremlékek Budapesten, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2004, ISBN 963-214-895-9