Állami Egyházügyi Hivatal
Az Állami Egyházügyi Hivatal (rövidítése: ÁEH) az állam és az egyházak közötti egyezményeket végrehajtó és a vallásokkal kapcsolatos egyéb feladatokat ellátó államigazgatási szerv volt a Magyar Népköztársaságban 1951 és 1989 között. Jellegzetes pártállami szervként egyik fő feladata az egyházak állami ellenőrzése, irányítása volt, aminek során szorosan együttműködött az egyházakkal foglalkozó állambiztonsági szervekkel.
Története[szerkesztés]
1951-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból vált ki. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az 1951. évi I. törvény hozta létre. Felállításával a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak a vallásügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnt, és a minisztérium elnevezésében a vallási ügykörre való utalást a továbbiakban mellőzték.
A Hivatal a a Minisztertanácsnak alárendelve működött. Ez alól kivételt képezett az 1957 és 1959 közötti rövid időszak, amelynek folyamán a Művelődésügyi Minisztériumnak alárendelve, mint a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala végezte feladatát [1]
A Hivatalt 1989-ben jogutód nélkül szüntették meg.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1989. évi 14. törvényerejű rendelettel megszüntette az AEH-t 1989-ben. Ezt követően az 1990-ben törvény mondta ki, hogy az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.[2]
Épülete[szerkesztés]
Kezdetben az oktatási minisztérium Budapest V. kerületi Szalay utcai épületében működött, utolsó székháza a VI. kerületben, a Lendvay utca 28. szám alatti villaépület volt.
Jellemzői[szerkesztés]
- Az Állami Egyházügyi Hivatalt "az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, így különösen az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljára" állították fel. [3]
- A Hivatal a minisztertanács főfelügyelete alá tartozott. A minisztertanács főfelügyeleti jogát egyik tagja útján gyakorolta. [4]
- A Hivatal szervezetére, hatáskörére, valamint működésére vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács rendelettel állapította meg. [5]
- A Hivatal szervezésével és működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről az állami költségvetésben külön címben gondoskodtak. [6]
A Hivatalra vonatkozó jogszabályok[szerkesztés]
- 1951. évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról
- 1956. évi 33. tvr. egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről
- 1959. évi 25. tvr. az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról
- 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. tvr. végrehajtására
- 41/1986. (X. 11.) MT rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet módosításáról
- 1989. évi 14. tvr. az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről
- 103/1993. (VII. 12.) Korm. rendelet a helyi önkormányzati irattárakban, illetve levéltárakban őrzött, a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó iratok további kezeléséről
Elnökei[szerkesztés]
- Kossa István 1951-től 1952-ig az ÁEH elnöke
- Horváth János (1921–1988) vasesztergályos. 1952-től 1956. október 26-ig az ÁEH elnöke
- Olt Károly (1904–1985) tisztviselő. 1959-1961 az ÁEH elnöke
- Prantner József (1911–1975) kőműves. 1961-1971 az ÁEH elnöke. 1968-1971 államtitkár
- Miklós Imre (1927–2003) pártfunkcionárius. 1971-1989 államtitkár és az ÁEH elnöke
Irodalom[szerkesztés]
- Köpeczi Bócz Edit: Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2004
- Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Bp.: Szent István Társulat, 2005
- Az Állami Egyházügyi Hivatal Archiválva 2018. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – Galambos Ádám beszélgetés Soós Viktor Attilával, 2016
- Egyházüldözők – Galambos Ádám beszélgetése Soós Viktor Attilával, 2016
- Asztali beszélgetések... – Disputa a pártállam és az egyházak viszonyáról (2018.) Beszélgetőtársak: Mirák Katalin (történész), Soós Viktor Attila (történész), Galambos Ádám (evangélikus teológus)
- Soós Viktor Attila: Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után. Rubicon onlineplusz
- Bomlasztások és elszigetelések. Hogyan működött együtt az Állami Egyházügyi Hivatal a BM csoportfőnökségeivel? (Cseszkó Tamás interjúja Soós Viktor Attilával). In: Hetek, 2019.05.24. (XXIII évf. 21. sz.)
- Egyházak a párt ökle alatt – Galambos Ádám beszélgetése Kertész Botond történésszel (2021)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Forrás: A Katolikus Lexikon vonatkozó szócikke és Soós Viktor Attila tanulmánya a Rubiconban: Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után [1]
- ↑ 1990. évi IV. törvény
- ↑ 1951. évi I. törvény 1. § (1) bek.
- ↑ 1951. évi I. törvény 1. § (2) bek.
- ↑ 1951. évi I. törvény 2. § (1) bek.
- ↑ 1951. évi I. törvény 2. § (2) bek.
Források[szerkesztés]
- "Fehér hollók" munkacsoport
- 1990. évi IV. tv. 16. §