Törvényerejű rendelet
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A törvényerejű rendelet (röviden: tvr.) egy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabály. Az Alkotmány alapján törvényerejű rendeletet 1949. augusztus 20-a és 1989. október 22-e között lehetett alkotni, azaz ma már nem alkotható. A hatályon kívül nem helyezett törvényerejű rendeletek azonban ma is hatályosak és alkalmazandóak. A jogforrási hierarchia szempontjából törvényeknek kell tekinteni ezeket, így például módosítani vagy hatályon kívül helyezni is legalább törvényi szinten kell.
Kibocsátásának feltételei [szerkesztés]
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa minden esetben jogosult volt – az Országgyűlést helyettesítő jogkörében – törvényerejű rendeleteket alkotni, amennyiben az Országgyűlés nem ülésezett. A törvényerejű rendeleteket az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kellett mutatni. Alkotmányt nem lehetett törvényerejű rendelettel módosítani. A törvényerejű rendeletet a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a titkára írták alá, és azt a hivatalos lapban kellett kihirdetni.
Történeti jelentősége [szerkesztés]
Az államszocializmus évtizedei alatt a törvényerejű rendeletek szerepe – az Országgyűlés csekély jogalkotói tevékenysége és szerepe miatt – igen jelentős volt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorlatilag átvette az Országgyűlés jogalkotói szerepét, és így törvények helyett törvényerejű rendeletekben szabályoztak minden tárgykörben. A kor jogalkotási szokásainak megfelelően a nemzetközi szerződéseink nagy része is ilyen formában került kihirdetésre. A gyakorlatban egy évben több mint tízszer annyi törvényerejű rendeletet fogadtak el, mint törvényt (a törvények száma legtöbbször tíz alatti volt).
