Erzsébet-kilátó
| Erzsébet-kilátó | |
| János-hegyi kilátó | |
 |
|
| Hely |  Magyarország, Budapest, János-hegy |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1908–1910 |
| Megnyitás | 1910. szeptember 8. |
| Rekonstrukciók évei | 2001–2005 |
| Építési stílus | Neoromán |
| Felhasznált anyagok | haraszti és borosjenői mészkő |
| Tervező | Schulek Frigyes |
| Kivitelező | Kluczinger Pál |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kilátó |
| Alapadatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 527 m |
| Magassága | 23,5 m |
| Elhelyezkedése | |
 Erzsébet-kilátó
Pozíció Budapest térképén
|
|
Az Erzsébet-kilátó száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes[1] javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.
1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Kluczinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.
A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.
Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt.
Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.
A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.
A szocializmus éveiben a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt. A rendszerváltás után ezt eltávolították.
Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott, életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták, teljes felújítására 2001 és 2005 között került sor.
Megközelíthetőség[szerkesztés]
A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” vagy „Virágvölgy” állomásától könnyen elérhető. A Széll Kálmán térről induló 21A jelzésű busz „Normafa” nevű felső végállomásától fél óra sétával juthatunk a kilátóhoz.
Nyitva tartás[szerkesztés]
Minden nap 08:00 – 20:00 óra között.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A kilátó építésének egyik támogatója Halmos János polgármester volt. Emlékét a Normafánál egy dombormű is őrzi. Egyes itt is közölt források Halmos Károlyt említenek. Feltételezhető az elírás, mivel egyéb dokumentummal nem erősíthető meg ez az állítás.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Az Erzsébet-kilátó jubileumi honlapja
- Légifotók a kilátóról
- Százéves a János-hegyi Erzsébet-kilátó – Hegyvidék, 2010. szeptember 7.
- 70 gigapixeles körpanoráma a János-hegyi kilátóból
- Kirándulások az Erzsébet-kilátóhoz – Túrautak.hu
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
