Erzsébet-kilátó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erzsébet-kilátó
János-hegyi kilátó
Janoshegy.jpg
Hely  Magyarország, Budapest, János-hegy
Építési adatok
Építés éve 1908–1910
Megnyitás 1910. szeptember 8.
Rekonstrukciók évei 2001–2005
Építési stílus Neoromán
Felhasznált anyagok haraszti és borosjenői mészkő
Tervező Schulek Frigyes
Kivitelező Kluczinger Pál
Hasznosítása
Felhasználási terület kilátó
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság 527 m
Magassága 23,5 m
Elhelyezkedése
Erzsébet-kilátó  (Budapest)
Erzsébet-kilátó
Erzsébet-kilátó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet-kilátó témájú médiaállományokat.

Az Erzsébet-kilátó száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kilátó légifotója
Stamps of Hungary, 029-10.jpg

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes[1] javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.

1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Kluczinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt.

Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.

Kilátás az Erzsébet-kilátóból

A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

A szocializmus éveiben a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt. A rendszerváltás után ezt eltávolították.

Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott, életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták, teljes felújítására 2001 és 2005 között került sor.

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” vagy „Virágvölgy” állomásától könnyen elérhető. A Széll Kálmán térről induló 21A jelzésű buszNormafa” nevű felső végállomásától fél óra sétával juthatunk a kilátóhoz.

Nyitvatartás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden nap 08:00 – 20:00 óra között.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A kilátó építésének egyik támogatója Halmos János polgármester volt. Emlékét a Normafánál egy dombormű is őrzi. Egyes itt is közölt források Halmos Károlyt említenek. Feltételezhető az elírás, mivel egyéb dokumentummal nem erősíthető meg ez az állítás.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet-kilátó témájú médiaállományokat.