Pasarét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 18° 59′ 49″

Pasarét
Pasaréti téri templom.JPG
A Pasaréti téri templom
Közigazgatás
Kerület Budapest II. kerülete
Városhoz csatolás 1873
Népesség
Teljes népesség 5519 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Pasarét  (Budapest)
Pasarét
Pasarét
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 18° 59′ 49″

Pasarét (németül Sauwiesen) Nagy-Budapest 1950-es megalakulása óta a főváros II. kerületében található, mely természet-földrajzilag a Budai-hegység szerves része.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pasarét a Nagykovácsiban eredő és a Dunába ömlő Ördög-árok patak kiszélesedő völgyében, az Apáthy-szikla aljától a Városmajorig, a Hűvösvölgyi út és a Pasaréti út által határolt terület. Észak felől Rézmál, Törökvész, Lipótmező, délről a Városmajor, Kútvölgy, Virányos, Szépilona, Kurucles határolják.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mai nevét Döbrentei Gábor 1847-es dűlőkeresztelője alkalmával kapta, amikor is Buda akkori német városrész neveit magyarosították. Az addigi Sauwiesen (Disznórét) és Schmalzbergel (Zsírdomb) név helyett Abdurrahman, az utolsó török budai pasa emlékére a terület a Pasarét nevet kapta.

Más vélemény szerint az Ördög-árok melletti zsombékos területet szerbül pasaként, németül riedként említették és ezek együtteséből („Pasa-Ried”) eredne a Pasarét név.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pasarét őskori történetéről régészeti emlékek hiányában semmit sem tudni, de valószínűsíthető, hogy az ingoványos völgy az őskori ember és állatvilág számára lakhatatlan volt. Az i. sz. III.- IV. századi római kori villa rustica temetőjének leletanyaga is a magasabban fekvő Zsírdombon, a mai Vasas sportcentrum területéről került elő 1863-ban.

A honfoglalás kori magyarság is a nyéki és a Ferenc-halmi dombokra települt, legelőnek, kaszálónak hagyva meg az Ördög-árok völgyét.

A tatárjárást követően megerősödő Budai vár, és a királyi udvar XIII. század végi Budára költözésével az udvari szolgálónép is letelepedett a közeli Budai hegyekben. Ilyen település volt a Solymár, Nagykovácsi és Hidegkút is, melyekben a királyi solymászok, fegyverkovácsok és királyi hadizenészek telepedtek meg. Ekkoriban Pasarét és környéke egészen a mai Margit körútig, és a Duna parti Felhévíz nevű település a Szent István ispotályos keresztes kanonokrend Szent Kereszt perjelségének a birtoka volt.

A XIII. század végén Kunc ispán budai bíró bérelte a környéket a felhévízi egyháztól. A mai Szent Ilona városrész dombján lévő központjából irányította a szőlőművelésen és gabonatermesztésen alapuló gazdaságát. XV. században a területet már budai patríciusok, majd a század közepétől Erzsébet anyakirályné és a király birtokolta a nyéki királyi vadaskerttel együtt, ami a mai Kuruclestől, a Lipótmezőn át a hűvösvölgyi Nyékig terjedt, középpontjában a Fekete István utcában található vadászkastéllyal. A vadászkastélyt Zsigmond király idején kezdték építeni, de fénykorát Mátyás király és a Jagellók alatt élte.

A török időkben a terület Veli bej rétje néven a budai pasák kaszálója volt. 1599-ben - a tizenöt éves háború egyik eseményeként - itt fogták el a magyar hadak Dev (Ördög) Szulejmán budai pasát.

A Budai hegyekbe a 18. századtól német telepesek érkeztek, akik felelevenítették a szőlő-és bortermelés római és középkori hagyományait. Ekkor kapják a budai részek német neveiket. A II. kerület ekkori neve Országút külterület. 1820-ban az Ördög-árkot szabályozták, a Disznórétet feltöltötték, kukoricatermesztésre alkalmassá téve.

Napraforgó utcai villa

1847-ben kapta a Pasarét nevet és ebben az időben kezdte meg működést a Drasche Henrik féle téglagyár is, ami 1868-ban felvette a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat nevet és 1932-ig itt működött, amikor csődbe ment. Pest, Buda és Óbuda 1873. évi egyesülése után Budapest világvárossá fejlődésével a külterületek is fokozatosan beépültek. 1869-ben megindul a lóvasút Zugliget irányába, majd ennek szárnyvonalaként 1903-ban a villamosközlekedés is a Hűvösvölgybe, amely a kezdeti turistavonalból a XX. század közepére fő tömegközlekedési úttá fejlődött. A közúthálózat fejlesztéséhez már az ókortól meglévő Hidegkúti út (ma Hűvösvölgyi út) mellett a Pasaréti út kiépítésére (1899) és az Ördög-árok befedésére (1877) is szükség volt.

A pasaréti kertes, nyaraló és villaövezet kiépülése a Házmán utca 1900-as évekbeli kialakításával és a Pasaréti, Hidegkúti út villáinak megépülésével kezdődött (például a Hűvösvölgyi út 85. alatti Márkus Emília, és a 87. alatti Herczeg Ferenc villák 1912-ben épültek).

Napraforgó utcai dombormű

Az első világháború után az 1920-as, 1930-as években eklektikus és bauhaus stílusú házakkal új utcák keletkeztek. A Pasaréti és a Ditró utca kereszteződésében épült a második legnagyobb hazai filmgyár, a Star, amiben az 1990-es évek elejéig a Mafilm szinkronstúdiói voltak. A Ditró utca másik oldalán a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC sportlétesítményei - 1950-től a Pénzügyőr SE. labdarúgópályája – kaptak helyet. Az 1930-óta közlekedő – Pasaréti téri végállomású - 5-ös busz a főváros egyik legrégibb autóbuszjárata.

Pasarét a két világháború között épült be teljesen. Ekkor (1931) épültek a későı bauhaus stílusú Napraforgó utcai villatelep házai, a Lukóy-villa a Battai lépcső 12/a alatt, a Pasaréti téri (1937) autóbusz-végállomás a római katolikus templommal és rendházzal, a Torockó téri református templom, továbbá a Pasaréti út, Szilágyi Erzsébet fasor, Hűvösvölgyi út és a keresztutcák lakóházai, valamint a Budapesti Budai Torna Egylet székháza és sporttelepe (1940), a volt Drasche téglagyár helyén (1947-től Vasas sporttelep).

A második világháború idején a 3. Ukrán Front X. Gárda lövész hadteste 1944. december 25-én, elsőként nyomult be Budára a Hűvösvölgyi úton (40 éven keresztül Vöröshadsereg útja), egészen a Szent János kórház vonaláig. Itt az oroszok útját az Egyetemi Rohamzászlóalj akasztotta meg egészen 1945. február elejéig. A Budát védő német egységek 1945. február 11-i kitörése főképp az Ördög-árok völgyén át történt. Az Akadémia előtti csatorna kijáratánál fogták el a Budát védő erők parancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS vezérezredest vezérkarával együtt.

Szabó Lőrinc általános iskola és gimnázium

1950-es évekbeli újjáépítés során a rendszerváltásig elsősorban középületek születtek. Szabó Lőrinc kéttannyelvű általános iskola és gimnázium (korábban Bányai Júlia Általános iskola), Budagyöngye bevásárlóközpont, PSE székház.

A rendszerváltást követően újra beindult a lakóházak, villák építése a még meglévő foghíjtelkeken. 1999-re fejeződött be az 56-os villamos vonalrekonstrukciója a régi mintára készült fa megállóépületekkel, és ekkor épült ki az Ördög-árok mentén a Duna-parti után Budapest második leghosszabb kerékpárútja, valamint megnyitotta kapuit a Hidász utcai Honvéd Lovarda is. 2003-ban avatták fel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Hűvösvölgyi úti részlegét az egykori Márkus villában.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pasaréten laktak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bartók Béla emlékház
Vasas Sportcentrum

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]