Klunzinger Pál
| Klunzinger Pál | |
| Született | 1859 Bleiburg |
| Elhunyt | 1943. január 11. (83-84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | szívizombántalom |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klunzinger Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klunzinger Pál (Bleiburg,[1] 1859 – Budapest, 1943. január 11.)[2] magyar építész.
Élete[szerkesztés]
Klunzinger Pál és Mauch Anna fiaként született. A századfordulón működött, és a hat budapesti nagy vásárcsarnokból három (a Klauzál/István téri, a Rákóczi téri és a Batthyány téri) megtervezése az ő nevéhez fűződik. A szegedi vásárcsarnokra kiírt 1913. évi pályázaton 2500 koronás második helyezést ért el Ullerich Miklóssal együtt benyújtott terve.[3] Emellett ő készítette a János-hegyi Erzsébet-kilátó első terveit, amelyeken még csúcsos tető szerepelt, megfelelve a szállodatulajdonosok és a főváros műemléki monumentalitást igénylő elvárásának. Bírálatra, pályázatkiírás nélkül, Schulek Frigyest kérték fel, aki levette Klunzinger tetőmegoldását és még két teraszt tervezett, neoromán stílust adva az építménynek. A kiviteli tervek legtöbbjét Klunzinger székesfővárosi mérnök készítette, és az építkezés menetét és résztvevőit mint építésvezető nagy részletességgel dokumentálta.[4] 1914-ig több közleményt tett közzé az építkezés folyamatáról.
1911-ben műszaki főtisztnek nevezték ki a székesfőváros XIII. Építkezési (műszaki) ügyosztályához,[5] majd 1919. október 30–31-én műszaki I. osztályú felügyelői beosztásba sorolták.[6]
A székesfőváros tanácsa 1923. december 6-án tartott ülésében Klunzinger Pál műszaki felügyelőt nyugdíjazta,[7] de a későbbi nyugdíjas tisztviselői névsorok szerint működése töretlen volt, 1927-ig havidíjasként továbbra is alkalmazták a Magasépítési Ügyosztályon.
1925-ben a budai vár domonkos-rendi temploma műemléki értékű maradványának, az ún. Csonka-toronynak a restaurálásával egyidőben Klunzinger Pált és Végh Gyulát bízták meg a szomszédos, csupasz tűzfallal bíró leányiskola épületének összhangba hozásával, mely során korhű balkont építettek a sarkára, két ablakot nyitottak a falán, s a tető oromvégződését egy kontytetővel tompították.[8][9]
Halálát szívizom-elfajulás okozta, 1943. január 14-én, délután 3-kor búcsúztatták, majd helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben.[10]
Felesége Mauch Natália (1877–1951)[11] volt, Mauch Miksa és Tafel Júlia lánya.
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1894–1896/1897: Klauzál téri vásárcsarnok (III. számú vásárcsarnok), 1072 Budapest, Klauzál tér 11. (Kommer Józseffel) Historizáló.[12][13]
- 1894–1897: Rákóczi téri vásárcsarnok (II. számú vásárcsarnok), 1084 Budapest, Rákóczi tér 7-9. (Rozinay Istvánnal)[14]
- 1900–1902: Batthyány téri vásárcsarnok (VI. számú vásárcsarnok), 1011 Budapest, Batthyány tér 5.[15]
- 1906/1908–1910: Erzsébet-kilátó, 1121 Budapest, Erzsébet kilátó út (Schulek Frigyes átdolgozta Klunzinger terveit)[16][17]
- 1923: Jánoshegyi erdőőri lak, 1121 Budapest, Erzsébet kilátó út
1916 és 1920 között Vágó Lászlóval együtt folyamatos karbantartási és átalakítási munkákat végeztek a Népopera (ma átalakítva Erkel Színház) belső terein és külső szerkezetén. 1918–1920-ban ő végezte el az épület részletes felmérését.[18]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az apa, az ekkor 44 éves építész születési helye az 1903. március 30-án 902/II. folyószám alatt a Budapest II. kerületi anyakönyvben Herta Júlia Anna nevű leányának születési bejegyzésében szerepel. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 10/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
- ↑ Szeged és Vidéke, 1913. június 2. 125. szám, 4. oldal
- ↑ Százéves a János-hegyi Erzsébet-kilátó. Hegyvidék Ujság online. 2010. szeptember 8. Archiválva
- ↑ Budapesti Hírlap, 1911. december 24. 305. szám, 11. oldal
- ↑ Fővárosi Közlöny, 1919. november 14. 43. szám, 753. oldal
- ↑ Fővárosi Közlöny, 1923. december 28. 57. szám, 2909. oldal
- ↑ Nemzeti Ujság, 1925. március 22. 67. szám, 10. oldal
- ↑ Gerő László, ifjabb: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós-templomhoz. In: Budapest régiségei, 13. 1943. 297–318. oldal
- ↑ Pesti Hírlap, 1943. január 13. 9. szám, 7. oldal
- ↑ Klunzinger Pálné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 44/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
- ↑ Klauzál téri vásárcsarnok: bérház homlokzata mögé rejtett vásárcsarnok. Bookinbudapest honlap
- ↑ Védett kincseink. Fővárosi helyi védelem 1994−2019. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Építészeti Értékvédelmi Csoport, Budapest, 2020. 18. oldal.[1]
- ↑ Vásár utca 2. − Bacsó Béla utca 28. a Budapest100 weblapon
- ↑ Batthyány téri vásárcsarnok. Egykor.hu és most weblapon
- ↑ Schulek Frigyes lenyűgöző épületei. Cultura Magazin online, 2021. december 16.
- ↑ Tenczer Gábor: A budai Erzsébet-kilátó titka. Turista Magazin online, 2021. május 23.
- ↑ Pálinkás Edit: „Múltjában nincs öröm, jövőjében nincs remény”. A Népopera építéstörténete. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. 2009. 35. szám, 191, 197. oldal [2]
Képtár[szerkesztés]
-
Klauzál téri vásárcsarnok -
Klauzál téri vásárcsarnok (belső) -
Rákóczi téri vásárcsarnok -
Rákóczi téri vásárcsarnok (belső) -
Batthyány téri vásárcsarnok -
Batthyány téri vásárcsarnok (belső) -
Erzsébet-kilátó -
Jánoshegyi erdőőri lak
.jpg)
