Bátori-barlang

Bátori-barlang
A barlang felső bejárata
Hossz	339 m
Magasság	kb. 440 m
Hely	Budapest II. kerülete
Hegység	Budai-hegység
Típus	hévizes
Kataszteri szám	4732-2
Bátori-barlang Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 0″, k. h. 18° 57′ 23″47.5333333333, 18.9563888889

A Bátori-barlang (más néven Hárs-hegyi-barlang, Aranka-barlang, Báthory-barlang, Báthori-barlang, Nagy-hárshegyi-barlang) egy, a tengerszint felett körülbelül 440 méter magasban nyíló barlang Budapest II. kerületében. Ismert hossza 339 méter, függőleges kiterjedése 40,7 méter. Kataszteri száma: 4732-2. Valószínűleg a pliocén korszakban alakították ki a hévizek triász időszaki mészkőben, melynek felsőbb szakaszai átnyúlnak a hárshegyi homokkőbe. A gömbfülkéken túl számos képződmény (kalcit, borsókövek, cseppkövek) található benne. Néhány helyen hematit- és limonittartalmú telepek láthatók.

Fekvése

Nyílása közvetlenül a Nagy-Hárs-hegy 454 méter magas csúcsa alatt, a hegy északkeleti oldalán található. A barlang megközelíthető a Gyermekvasút Szépjuhászné illetve Hárs-hegy állomásairól a sárga sáv turistajelzésen.

A barlang elnevezése

A barlang Bátori (egyes források szerint Báthory) László pálos szerzetesről kapta a nevét, aki – a hagyomány szerint – a 15. század közepén, 20 éven át remetéskedett itt és a Bibliához magyar nyelvű magyarázatokat írt. (Téves az a hiedelem, hogy magyarra fordította a Bibliát.) Semmi köze a nemes Báthory családhoz, ezért írta nevét is az egyszerű írásmóddal. A Vasárnapi Újság 1878-ban arról tudósított, hogy a Hárshegy alatt talált, ismeretlennek hitt, a turista társaság egyik nőtagjáról Aranka-barlangnak elnevezett üreg századok óta ismert, s az megegyezik a Bátori-barlanggal.

A Bátori-barlang újrafelfedezése(i)

A barlangnál 1911-ben felavatott emléktábla

A 19. században

A középkor óta feledésbe merült barlangot 1830-ban egy Tomola Nándor nevű kereskedő fedezte fel ismét. Tomola egy mécsessel világítva járta be a kusza, szerteágazó járatokat és térképvázlatokat is készített. Feltehetően neki köszönhető hogy Budaváros határozatban intézkedett a barlang elnevezéséről. A barlangról a Magyar Hírlap 1850-ben, majd Palugyay Imre 1852-ben tett említést. Később a kor neves geológusa, Szabó József is leszállt a mélybe, és arról számolt be, hogy a barlang folytatását mesterséges eltömés zárja el, amelyről feltételezte, hogy a budaszentlőrinci pálos kolostorral állhat összeköttetésben. 1879-ben Margó Tivadar ott több, akkor még a budai faunában különleges denevérfajt írt le.

A Bejárati teremből előrefelé nyíló járatok

A barlang alsó bejárata

A barlang belülről (lejárat a Bejárati teremből jobbra, a Piramis-szakasz felé)

A 20. században

1911-ben a Zugliget Egyesület kezdeményezésére a főváros elöljárósága kitakaríttatta a barlangot, lépcsős lejáratot építtetett és a bejáratot díszes vasráccsal zárta le. A külső sziklafalon Bátori munkásságát megörökítő fekete márványtáblát, mellé üveges keretbe egy festmény másolatát helyezték el, amely a remetét a barlangban, munka közben ábrázolta. 1917-19 között Kadić Ottokár többször járt a barlangban és felmérte azt. Ekkor lényegesen hosszabb szakasz volt ismert, mint a II. világháborút követően (Bánya-szakasz, Piramis-ág). A barlang másodszori kiépítése 1931-ben Havran Imre iparművész tervei alapján készült el, amikor a bejárati terembe egy márványoltárt helyeztek el.

Azt, hogy összeköttetésben állna a budaszentlőrinci pálos kolostorral, azonban az 1961–1974 közötti, először Szitár Ferenc, majd Vajna György barlangkutató szakembergárdája és önkéntesek által végzett alapos feltárás sem erősítette meg. A feltáró munkálatok során megtalálták a pálos kápolnát, a szerzetesi lakhelyet, és a lépcsősorokat, amelyek a közlekedést segítették. Gyönyörű cseppkőformái mellett gazdag őskori leletanyag került elő (többek között gyapjas orrszarvú, és gímszarvas csontvázak), de találtak benne Zsigmond, és Miksa korabeli ezüst érméket, Mária Terézia idejéből származó bronzpénzt is. A barlangot tehát a neolitikum, a rézkor, a bronzkor, és a középkor emberei is használták. Az 1700-as években bányászat is folyt itt, arany és ezüst reményében.

A kutatás előrehaladtával, az iszonyatos mennyiségű kitöltésanyag kitermelhetősége érdekében, bányászati módszerekkel egy mesterséges bejáratot robbantottak a barlang főtermének alsó síkjában. Az így készült nyílásba csillepályát fektettek le, így meggyorsíthatták a majd' egy évtizedig tartó munkát. (Ezt a bejáratot jelenleg kőtörmelék és föld zárja el – a vasajtón kívül.) A barlangot kitöltő, részben már áthalmozott üledék eltávolítását a BSE Barlangkutató Csoport 1985-ig folytatta.

Miután felelőtlen és amatőr kutatók több balesetet is szenvedtek, a barlangot, értékekben való gazdagsága és veszélyessége miatt, Vajnáék lezáratták a nyilvánosság elől.

Jelenleg

A barlang ma is le van zárva; csak kísérettel látogatható. Ma az egykori szerzetesnek nincs emléktáblája a helyen, és a barlangra is csupán két felirat nélküli vasajtó utal, amelyekből az alsó majdnem teljes egészében el van torlaszolva.

További információk

• Barlangot fedeztek fel... (Vasárnapi Ujság, 1878. július 21. 25. évf. 29. szám, p. 464.)
• Börcsök Péter: BSE Barlangkutató Csoport 1972. évi jelentése. (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. p. 19-20.)
• Börcsök Péter: Jelentés a Báthory-barlangban 1972. december, 1973. január hónapokban végzett feltárásokról. (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1973. 1. p. 8-9.)
• Dudich Endre: Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke. Függelék: Kisebb barlangjaink áttekintése. (Kir. M. Termtud. Társ. Bp. 1932.) (MEK)
• Eperjessy István: A hárshegyi Báthory-barlang. (Turista Közlöny, 1908. XV. p. 71-74.)
• Eperjessy István: Buda kegyhelyei, Nagyhárshegyi Báthory barlang. (Budai Napló, 1930. nov. 4. p. 2.)
• Jakucs László - Kessler Hubert: A barlangok világa. (Bp. 1962. p. 216-217.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. (Bp. 1984. p. 207-210.) (MEK)
• Pápa Miklós: A barlangok romantikaja. (Barlangvilág, 1943. 13. köt. 1-2. füz. p. 1-23.)
• id. Schőnviszky László: Mikor volt bánya a Báthory-barlang? (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. III. p. 56.)
• Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. (Budapest, 2003.)
• Vajna György: A KATE Bp. Fővárosi Tanács Természetbarát Osztály Barlangkutató Szakosztálya 1962. évi jelentése. (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1962. VIII-X. p. 162.)
• Vajna György: A Fővárosi Tanács S. K. Auróra Könnyűbúvár és Barlangkutató Csoportja 1963. évi munkajelentése. (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. ápr. p. 68-70.)
• Vajna György: A rejtélyes Bátori-barlang. (Bp. Gondolat, 1973.)
• A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat honlapja
• Természetvédelmi Hivatal
• Vajna György: A rejtélyes Bátori-barlang (Budapest, 1973.)

• A Wikimédia Commons tartalmaz Bátori-barlang témájú médiaállományokat.