Hosszúszárnyú denevér

Hosszúszárnyú denevér
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Miniopteridae Alcsalád: Miniopterinae Nem: Miniopterus Faj: M. schreibersii
Tudományos név
Miniopterus schreibersii (Kuhl, 1817)
Szinonimák
Miniopterus schreibersi
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú médiaállományokat.

A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a Miniopteridae családjához tartozó faj.

Tudományos nevét Carl Franz Anton Ritter von Schreibers osztrák természettudósról kapta.

Korábban a hosszúszárnyú denevért és rokonait a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába helyezték.

Előfordulása

Európa déli részein, a Közel-Keleten és Afrika egy részén honos. Magyarországon ma már ritka.

Alfajai

• Miniopterus schreibersii bassanii
• Miniopterus schreibersii blepotis
• Miniopterus schreibersii chinensis
• Miniopterus schreibersii dasythrix
• Miniopterus schreibersii eschscholtzii
• Miniopterus schreibersii fuliginosus
• Miniopterus schreibersii haradai
• Miniopterus schreibersii. japoniae
• Miniopterus schreibersii oceanensis

• Miniopterus schreibersii orianae
• Miniopterus schreibersii orsinii
• Miniopterus schreibersii pallidus
• Miniopterus schreibersii parvipes
• Miniopterus schreibersii schreibersii
• Miniopterus schreibersii smitianus
• Miniopterus schreibersii villiersi

Megjelenése

Testhossza 5,2 - 6 centiméter, farokhossza 5 - 6 centiméter, magassága 0,9 - 1,1 centiméter, alkarhossza 4,2 - 4,8 centiméter és testtömege 8 - 16 gramm. Közepes termetű faj. Hátoldala szürkésbarna, hasa világosabb. Füle igen rövid, majdhogynem négyszögletes. Orra tömpe, homloka kidomborodó. A fején lévő szőrzet göndör. Szárnya hosszú és keskeny, a farok teljesen beépül a farkvitorlába. A fülfedő viszonylag keskeny.

Életmódja

Nyáron is barlangokban él; meleg barlangokban és hasadékokban telel át. Nem sokkal naplemente utántól a reggeli órákig tevékeny.

Szaporodása

A kölykezőhelyen nemritkán ikrek jönnek világra. Társas faj.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
• Greenfo.hu
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)