Pasaréti téri templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páduai Szent Antal plébánia
Pasater templom.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
(Ferences rend)
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Budai-Északi espereskerület
Pap(ok) Lendvai Z. Zalán OFM (plébános)
Wertheim László Fr Mátyás OFM (káplán)
Építési adatok
Építése 1930 - 1934
Tervezője Id. Rimanóczy Gyula
Felszentelés 1934. október 14.
Felszentelő Serédi Jusztinián
Esztergom-budapesti érsek
Elérhetőség
Település Budapest, II. kerület
Cím 1026 Budapest,
Pasaréti út 137.
Honlap pasaret.ofm.hu
E-mail pasaret-pleb@ofm.hu

A Pasaréti téri templom (hivatalos nevén (Páduai Szent Antal-plébániatemplom) a modern magyar építészet egyik jelentős alkotása, Budapest II. kerületében, a Pasaréti téren található. Ferences rendház.

Tartalomjegyzék

A templom története[szerkesztés]

A Pasaréti templomra az első tervet Rimanóczy Gyula 1931-ben készítette, de mivel ezt nem hagyták jóvá, elkészült 1932-ben a második, majd 1933-ban a harmadik változat. A most látható templom építését – a korabeli sajtó szerint – a Városépítési Bizottság újból meg akarta akadályozni, de ez már nem sikerült. Terveit idősebb Rimanóczy Gyula készítette. A templom vasbeton szerkezetű háromhajós épület. Az épületegyüttes részei: maga a templom, a rendház és a harangtorony. 1934. október 10-én szentelték fel. A templom melletti tér – buszvégállomás kis üzletekkel – 1937-ben épült meg. A templom felújítása, az új liturgiai tér kialakítása, valamint a rendházra készült emeletráépítés Harsányi István és Vladár Ágnes munkája.

A homlokzaton Vilt Tibor[1] szobrai láthatók. A faliképeket Leszkovszky György készítette – Unghváry Sándor festőművész kartonjai alapján – 1934-ben. Az üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili[2] alkotásai (1934). A szószék (a négy evangelista jelképeivel) és az eredeti oltár domborművei Ohmann Béla[3] munkái (1934). A Jézus-szive oltárt (1934), a Szent József-oltárt (1939), valamint a keresztút domborműveit (1939) Lőte Éva készítette.[4] A Szűzanya-oltár és a Szent Ferenc-kápolna fafaragású reliefje a márványoltárral együtt Bicskei Karle István munkája (1935). A Szent Teréz-oltár 1942-ből való (Hallgass Jenő Zoltán alkotása)[5], és Rimanóczy adományából készült.[6] Rimanóczy Gyula megtervezte a legkisebb részleteket is, így például az összes világítótestet (a nyolc oszlopon levő, ma is látható „falikarok” középső részén az Újszövetségben leírt nyolc boldogság szövege olvasható), a szenteltvíztartót, a gyertyatartókat, áldozási kelyheket. Az oltárok ötvösművészeti munkáit Iván István és Hadina Jenő ötvösművészek készítették. A torony előtti Földre roskadt Krisztus szobrot 1931-ben a templom építése előtt Somló Sári[7] szobrászművésznő ajándékozta a ferences rendnek. A templom négy harangja 1935-ből származik (Szlezák László[8] budapesti műhelyéből).[9] Az orgona 2001-2004 között valósult meg, melyet a Váradi és Fia Orgonaépítő cég épített. Az építész tervek Cságoly Ferenc és munkatársai közreműködésével készült.[10]

A templom előtt a Pasaréti tér található, aminek a közepén van a Szűz Mária szobor, Boldogfai Farkas Sándor szobrász alkotása.

Képgaléria[szerkesztés]

  • A Pasaréti templom terve, 1931

  • A Pasaréti templom terve, 1932

  • Pasaréti templom, modellfotó, 1933

  • Pasaréti templom és tér, 1937

  • A templom belső tere a kórus felé, 1934

  • A templom belső tere a főoltár felé, 1934

  • Templombelső az oldalhajóból, 1934

  • Oszlopvilágítás, 1934

  • Jézus szíve kápolna, 1934

  • Templom melletti rendház és udvar, 1934

  • Pasaréti tér a templommal, 1937

  • Templomrészlet 2007-ben

  • Templom alaprajz

  • Munkák 14z.09.jpg

Jegyzetek[szerkesztés]

Templompadsor
  1. ↑ VILT Tibor
  2. ↑ Árkayné Sztehló Lili
  3. ↑ OHMANN Béla
  4. ↑ A XIV stáció dombarművei is közadakozásból készültek, melyből kettőt a templom tervezője, egyet az alkotóművész adományozott.
  5. ↑ Hallgass Jenő Zoltán (1912-1980) szobrász.
  6. ↑ Forrás: Harsányi-Vladár: A Pasaréti Páduai Szent Antal templom. 93.old.
  7. ↑ SOMLÓ Sári
  8. ↑ Szlezák László (1870-1953) A két világháború között készült harangok 60%-a az ő műve volt.
  9. ↑ Két harang a Szilfa utcai kápolna haranja volt. Kettő pedig már az új templomtoronyba került közvetlenül
  10. ↑ Forrás: Harsányi-Vladár: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (185-188. old.)


Források[szerkesztés]

  • Harsányi István, Vladár Ágnes:. A pasaréti Páduai Szent Antal plébánia története. Kiadó: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. ISBN 978-963-88400-4-2 (2009) 
  • Harsányi István - Vladár Ágnes: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Budapest 2009.)


További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

m • v • sz
Budapest II. kerülete
Kerületrészek
Látnivalók, kultúra
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pasaréti_téri_templom&oldid=13149426”