Büdös-pest
| Büdös-pest | |
 |
|
| A barlang bejárata | |
| Hossz | 37 m |
| Magasság | 307 m |
| Hely | Miskolc |
| Hegység | Bükk |
| Típus | inaktív forrásbarlang |
| Kataszteri szám | 5363-3 |
A Büdös-pest régészeti jelentőségű, 1982 óta fokozottan védett barlang a Bükkben, Miskolc területén. Kataszteri száma: 5363-3. Az 1951-ben régészeti védelem alá helyezett barlang szabadon látogatható, megtekintéséhez még lámpa sem kell.
Tartalomjegyzék |
A barlang leírása [szerkesztés]
A Szeleta-barlangtól északkeletre, a Forrás-völgy oldalában (a Kis-fennsíkon, a Szeleta-gerinc északi oldalában) nyílik 307 méter tengerszint feletti magasságban. A 37 méter hosszú barlang belső része egyre jobban emelkedik, majd a vége, a feltárás közben felszakadt kürtőben végződik. Ez utóbbi megközelítése az omlásveszély miatt életveszélyes. Kutatása 1906-ban kezdődött, de a jégkori emlékekre jóval később bukkantak rá. Elnevezései még: Büdöspest barlang, Büdöspestoldali barlang.
Ez az inaktív forrásbarlang kedvelt kirándulóhely.
Régészeti leletek [szerkesztés]
Kutatása 1906-ban kezdődött, de a jégkori emlékekre jóval később bukkantak rá. A Szeleta-barlangban végzett eredményes ásatások után, az ősember bükki jelenlétének ismeretében, 1913-ban egy újabb kutatóárkot mélyített Kadić Ottokár, ekkor már a barlang fenekéig. Az eredmény itt sem maradt el, ezért 1916-ban megkezdték a szisztematikus felásást. A leletanyag újraértékelését Mester Zsolt végezte el. Eszerint az első rétegcsoport az utolsó interglaciális időszakából, tehát kb. 130–100 ezer évvel ezelőtti időből való. A pleisztocén rétegekben a Bábonyi, a tipikus Moustéri és a Charenti kultúrát lehetett azonosítani. Ringer Árpád szerint a legalsó rétegében a Taubachi kultúra is jelen van.[forrás?]
A két felső holocén réteg közül az alsó barna humusz gazdag neolitkori leletanyagot szolgáltatott. A finom kidolgozású, néhol belül is mintázott, a karcolásokban vörös festékkel díszített cserepek a bükki kultúrába tartoztak. Ebből a rétegből került elő az 1913-as ásatás alkalmával egy 45–55 éves korában elhunyt nő majdnem hiánytalan csontváza, melyet a bejárat közelében, hanyatt fekve, széttárt karokkal temettek el. Ennél valamivel beljebb került elő egy férfi, egy gyermek és egy csecsemő csontváza. A legfelső rétegben kevés rézkori cserépen kívül a késő bronzkori Kyatice kultúra hagyatéka volt jelen nagyobb mennyiségben.
A régészeti leletek mellett az üledékből barlangi medve, barlangi farkas, borz, barlangi oroszlán, havasi nyúl, óriásszarvas, barlangi hiéna, jávorszarvas, rénszarvas, kőszáli kecske, őstulok, bölény, gyapjas orrszarvú, vadló és mamut csontanyag is felszínre került.
Irodalom [szerkesztés]
- Bartucz Lajos: A Büdöspest-barlangban talált neolithkori embercsontváz. Barlangkutatás, 1916. 4. köt. p. 109-136.
- Kadić Ottokár: Az 1913. évben végzett barlangkutatásaim eredményei. Barlangkutatás, 1914. 2. köt. p. 185-191.
- Kadić Ottokár: A Büdöspestben 1916. évben végzett ásatás eredményei. Barlangkutatás, 1916. 4. köt. p. 136-140.
- Mester Zsolt: A bükki moustérien revíziója. Kandidátusi értekezés, Budapest, kézirat.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. (Bp. 2005.)
- Vendl Aladár: A büdöspesti paleolitos szilánkok kőzettani vizsgálata. Matematikai és Természettudományi Értesítő, XLVII. köt. 1930. p. 468-483.
