Vadló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vadló
Przsevalszkij-ló a varsói állatkertben
Przsevalszkij-ló a varsói állatkertben
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Faj: E. ferus
Tudományos név
Equus ferus
(Poliakov, 1881)
Szinonimák

Equus przewalskii

Elterjedés
Equus ferus distribution (colored).png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vadló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadló témájú kategóriát.

Tarpán a Moszkvai Állatkertben, 1884-ben
Przsevalszkij-ló
Észak-amerikai elvadult ló a musztáng
Elvadult lovak a Namíbiában

A vadló (Equus ferus) Eurázsia mérsékelt égövi területein őshonos páratlanujjú patás állat.

Egyik alfaja a közép-ázsiai sztyeppeken élő, fűevő, 124–145 cm marmagasságú Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalski). A mongóliai Góbi-sivatagban ma már csak 250 példányra becsült állománya él, Kínában pedig jelenleg is tart a visszatelepítésük.[1]

Másik alfaja, a kelet-európai sztyeppeken őshonos tarpán (Equus ferus gmelini), amely mára kihalt. A háziló (Equus ferus caballus) a tarpán háziasított változata. Állatkertekben több ősi jellegű háziló fajta keresztezésével „visszatenyésztették” a tarpánt, vagyis egy ahhoz nagyon hasonló fajtát hoztak létre.

A világ sok részén – pl. Észak-Amerika, Afrika, Európa, Ausztrália stb. – élnek házilovak elszabadult példányaitól származó, elvadult állományok, a köznyelv őket is gyakran „vadló”-nak nevezi. Az észak-amerikai elvadult lovak „musztáng” néven ismertek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Papp L.: Zootaxonómia (egységes jegyzet). Állatorvostudományi Egyetem, Budapest, 1996.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]