Anna-barlang
| Anna-barlang | |
 |
|
| Az Anna-barlang bejárata | |
| Hossz | 568 m |
| Magasság | 272 m |
| Hely | Lillafüred |
| Hegység | Bükk |
| Típus | szingenetikus |
| Kataszteri szám | 5391-1 |
Az Anna-barlang (más néven Anna mésztufabarlang, Forrás-barlang, Forrás-mésztufabarlang, Hámori barlang, Háromforrás-barlang, Hétforrás-barlang, Négyforrás-barlang, Négyforrás mésztufabarlang, Petőfi Sándor-barlang, Petőfi Sándor barlang, Petőfi Sándor-mésztufabarlang) egy Lillafüreden található mésztufabarlang, közel a ma már csak csapadékos időben működő vízeséshez. Kataszteri száma: 5391-1. Hazánk egyik különleges és egyedi természeti értéke. Idegenforgalmi célokra kiépített barlang, melyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A barlang leírása
272 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlangot 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült. Először az 1912-ben itt járt Kadić Ottokár adott részletes ismertetést a barlangról 1921-ben. 1912-ben nyitották meg újra. 1927-ben, amikor a Palota-szállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást. A barlang teljes hossza 568 méter. A barlangban fakadó források vizét Miskolc vízellátásánál hasznosították.
A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetőek meg, hanem megkövesedett növények és lenyomataik is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.
Magyarország idegenforgalmi barlangjai közül, 2011-ben itt készült el az első LED-es fényforrásra épülő világítási rendszer. A kiépítés célja a lámpaflóra terjedésének visszaszorítása. Ugyanekkor a barlang egyéb létesítményei is megújultak.
A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket és patkósorrú denevéreket figyeltek meg.
[szerkesztés] Keletkezése
A Szinva patak vize által lerakott mésztufával egy időben keletkezett, egymástól független, 34 nagyobb üreg mesterséges tágításával és összekötésével alakították ki.
[szerkesztés] Nevének eredete
Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században. Mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik a nevet Szent Annától, de vannak, akik valamilyen hercegnőtől származtatják.
A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hírt olvashatunk arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amit Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Irodalom
- Kadić Ottokár: A Hámori barlang Borsodmegyében. A Természet, 1921. 17. évf. p. 56-58.
- Lénárt László: Adalékok a lillafüredi mésztufabarlangok kutatásához. Karszt és Barlang 1981. I-II. p. 1-8.
- Lénárt László – Hevesi Attila: Anna-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. p. 194-197. ISBN 963-9358-96-7
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. ISBN 963-9353-39-6
- Sebős Károly: A lillafüredi Anna-barlang. Turistaság és Alpinizmus, 1933. 23. p. 169-170.
- Székely Kinga: Az Anna-barlang nevének eredete. Karszt és Barlang 1984. II. p. 123.
[szerkesztés] További irodalom
- Kordos László – Jakucs László – Gádoros Miklós – Tardy János. Magyarország barlangjai. Gondolat, Budapest (1984). ISBN 963 281 351 0
