Rőt koraidenevér
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nyctalus noctula Schreber, 1774 |
||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Rőt koraidenevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rőt koraidenevér témájú médiaállományokat. |
A rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európa nagy részén megtalálható, elterjedési területe átnyúlik Ázsiába is. Magyarországon nagyon gyakori. A ritkás erdők, kultúrtájak lakója.
Alfajai [szerkesztés]
- Nyctalus noctula labiata
- Nyctalus noctula lebanoticus
- Nyctalus noctula mecklenburzevi
- Nyctalus noctula noctula
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 6,9-8,2 centiméter, farokhossza 4,1-5,9 centiméter, magassága 1-1,2 centiméter, alkarhossza 4,5-5,5 centiméter és testtömege 15-40 gramm. Robusztus alkatú, széles, domború orral. Füle rövid, lekerekített. Fülfedője szintén rövid, ívelt, végén jóval szélesebb, mint a tövén. A felkar alatt vitorlája erősen szőrözött. Szárnya hosszú, keskeny, az utolsó farokcsigolya csúcsa túlér a farkvitorlán. Testszőrzete egyöntetű vörösbarna. Hátsó karmán sarkantyúkaréja van.
Életmódja [szerkesztés]
Már alkonyatkor vadászik. Telelőkolóniái akár 1000 példányt is számlálhatnak. Ősszel 500-1600 kilométert vonul, naponta 20-40 kilométert tesz meg.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
- Greenfo.hu
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Vespertilioninae
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Albánia emlősei
- Andorra emlősei
- Örményország emlősei
- Ausztria emlősei
- Azerbajdzsán emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Kína emlősei
- Horvátország emlősei
- Ciprus emlősei
- Csehország emlősei
- Dánia emlősei
- Észtország emlősei
- Finnország emlősei
- Franciaország emlősei
- Grúzia emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- India emlősei
- Irán emlősei
- Irak emlősei
- Izrael emlősei
- Olaszország emlősei
- Kazahsztán emlősei
- Lettország emlősei
- Libanon emlősei
- Liechtenstein emlősei
- Litvánia emlősei
- Luxemburg emlősei
- Macedónia emlősei
- Malajzia emlősei
- Málta emlősei
- Monaco emlősei
- Montenegró emlősei
- Marokkó emlősei
- Mianmar emlősei
- Hollandia emlősei
- Norvégia emlősei
- Omán emlősei
- Pakisztán emlősei
- Lengyelország emlősei
- Románia emlősei
- Oroszország emlősei
- San Marino emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Spanyolország emlősei
- Svédország emlősei
- Svájc emlősei
- Törökország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Az Egyesült Királyság emlősei
- Vietnam emlősei

