Árpád kilátói-zsomboly

Árpád kilátói-zsomboly
Az Árpád kilátói-zsomboly bejárata
Hossz	4,5 m
Mélység	3,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	3,5 m
Tengerszint feletti magasság	380 m
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Földrajzi táj	Budai-hegység
Típus	korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám	4762-27
Elhelyezkedése
Árpád kilátói-zsomboly Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 18° 59′ 57″47.535747, 18.9992038
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád kilátói-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Árpád kilátói-zsomboly a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.

Leírás

A Látó-hegy tetejének DK-i oldalán, az Árpád-kilátótól kb. 100 m-re ÉNy-ra, lankás hegytetőn és erdőben nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjának közelében van a bejárata. Bejárata természetes jellegű, függőleges tengelyirányú, kör alakú és 1,8 m széles. Felső eocén mészkőben jött létre korrózió és karsztvízszint alatti oldódás hatására. Kialakulásában a tektonikának is szerepe volt. A Szépvölgyi Mészkő Formáció felső, repedezett, töredezett, epikarsztos zónájában keletkezett.

Gyakorlatilag egyetlen kör szelvényű függőleges aknából áll. Az aknából kb. 1 m átmérőjű gömbfülke ágazik ki csak. A gömbfülkében figyelhető meg egy jellegtelen, fakó színű, borsóköves kéreg. A részletesen felmért barlang hossza 4,5 m, mélysége 3,5 m, függőleges kiterjedése 3,5 m és vízszintes kiterjedése 4,5 m. Alján általában sok a kommunális hulladék. A barlangjáró alapfelszereléssel és könnyű mászással bejárható barlang megtekintéséhez engedély szükséges.

Előfordul irodalmában Árpád-kilátói-zsomboly (Fleck, Vid 1982), Árpádkilátói-zsomboly (Bertalan 1976), Látóhegyi forráskürtő (Bertalan 1976), Miklós-kürtő (Kraus 1983), ezt a nevet a felfedező Oláh Miklós nevéről kapta, Miklós kürtő (Thuróczy 1964) és Miklóskürtő (Csók 1959) neveken is. 1995-ben volt először Árpád kilátói-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában (Leél-Őssy 1995).

Kutatástörténet

1958. április 20-án fedezte fel a barlangot Oláh Miklós. A barlang a megtalálásakor 2 m mély, felül 1–1,2 m, alul 2 m átmérőjű volt, majd 4,5 m mélységig tárták fel a Városterv Barlangkutató Csoportjának barlangkutatói. 1959-ben a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának tagjai kutatták és kitisztították. Ekkor robbantással is mélyítették. 1962-ben a csoport szintén bontotta és filmfelvétel készült a munka egy részéről. Az 1964-ben kiadott, Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben le van röviden írva. A leírás szerint kb. 4 m mély. 1969-ben Kiss Attila, Kovács József és Kraus Sándor bontották ki a feltöltődött üreget és ekkor 4,3 m mélységig jutottak, ahol réteglapok határolták alját, de egy agyaggal teljesen kitöltött cső vezetett lefelé.

1971-ben a Kinizsi Barlangkutató Csoport bár 1971-re nem szerzett kutatási engedélyt a Látó-hegyen lévő Miklós kürtő kutatásához, mégis munkát végzett benne, amelynek főleg az volt a célja, hogy egy későbbi nagyobb kutatáshoz megkönnyítse a munkát. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában azt lehet olvasni, hogy az Árpádkilátói-zsomboly másik neve Látóhegyi forráskürtő és a Budai-hegyekben, a Látó-hegyen, másik nevén Gugger-hegyen, Budapest II. kerületében található. A Látó-hegy csúcsától 140 m-re DK-re, az Árpád-kilátótól kb. 80 m-re, ÉNy-ra található a bejárata. Bejárata átlagosan 2 m keresztmetszetű kútszerű akna. Hossza 2 m és az eltömődött barlang kb. 4 m mélységig volt kibontva. Valószínűleg hévízkürtő, amely törmelékkel van kitöltve. A kézirat barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján lett írva.

1980. február 9-én fel lett mérve kb. 4 m mélységig. 1981 őszén megtalálták az Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai egy terepbejáráskor és addig ismeretlen barlangnak hitték. 3 m mélynek lett leírva. 1982-ben az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Sportkör Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982-ben a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület megint kitakarította és kibontotta 6 m mélységig, ahol a szálkő összeszűkült.

A sportegyesület 1982. évi jelentésében az olvasható, hogy sok évvel az 1981. évi megtalálás előtt általuk ismeretlen kutatók már bontották. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban megjelent, Kraus Sándor által írt zárójelentés szerint az 1960-as évek elején bontották ki a barlangot a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának tagjai és az üreg később többször ki lett tisztítva, de azóta újra feltöltődött szeméttel. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang Árpád-kilátói-zsomboly néven Látóhegyi forráskürtő névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1987. évi MKBT központi kutatótábor tájékoztatójában van egy ábra, amelyen megfigyelhető, hogy a budai barlangok közül néhány, pl. az Árpád kilátói-zsomboly mekkora tszf. magasságban helyezkedik el, illetve ezeknek a barlangoknak mekkora a függőleges kiterjedése. Az 1995. évi Földtani Közlönyben megjelent, Leél-Őssy Szabolcs által írt tanulmányban le van írva a barlang. A publikációban lévő helyszínrajz szemlélteti a barlang földrajzi elhelyezkedését. A leírás szerint a függőleges, 2 m átmérőjű és 4–5 m mély kürtő Szépvölgyi Mészkőben jött létre, valamint alján agyagkitöltés van. 2004. augusztus 30-án Gazda Attila készítette el a barlang nyilvántartólapját.

Irodalom

• Adamkó Péter: Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport 1981. évi kutatási- és túrajelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 132. old.
• Adamkó Péter: Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport 1981. évi kutatási és túra jelentése. Kézirat. Budapest, 1982. március 1. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 9. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csók Rémó összeáll.: Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportja napló 1959. Kézirat. Budapest, 1960. február 3. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Az 1959. január 11-i, január 25-i, február 1-i, február 8-i, február 12-i – egy fényképpel –, augusztus 30-i és november 1-i bejegyzés.)
• Csók Rémó összeáll.: Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportja napló 1962. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Az 1962. február 26-i – egy fényképpel –, március 4-i, március 11-i, április 8-i, április 15-i, május 6-i, május 20-i, május 27-i, június 3-i, június 10-i és június 24-i bejegyzés.)
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 129. old.
• Gazda Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat. 2004. augusztus 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 291. old.
• Kraus Sándor: Zárójelentés a 4650 barlangkataszteri egység kutatásáról. MKBT Beszámoló, 1983. 104. old.
• Kraus Sándor: Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről. Kézirat. 263–267. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 407. old.
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 48. old. és egy helyszínrajzon bejelölve a helye (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Sinka Pál: Az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Barlangkutató Csoport jelentése az 1971. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1971. december 8. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Thuróczy Lajos szerk.: Az országos kék-túra útvonala mentén. Budapest, 1964. 72. old.
• Tóth György – Adamkó Péter: Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 1982. évi összefoglaló jelentése. Kézirat. Budapest, 1983. január 15. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: FTSK Barlangkutató Szakosztály 1983. Kézirat. 1. kötet. 29. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Tábori tájékoztató. Budapest, 1987. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadványa. 14. old.

További irodalom

• A Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának 1959 előtti, 1960. és 1961. évi naplói.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás