Tardos Krenner Viktor

Tardos Krenner Viktor

Tardos Krenner Viktor (Buda, 1866. augusztus 4. - Budapest, 1927. december 28.) magyar festőművész, író.

Életpályája

Krenner József mineralógus és Machik Mária festőnő fia. A legismertebb művei freskók, de táblaképeket is festett. Anyjától kezdett rajzot tanulni. Országos Mintarajziskola után Münchenbe ment tanulni Liezen-Mayer Sándorhoz. Hamar visszatért, és Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, és mellettük dolgozott.1902-től Székely Bertalan segédje volt az alakrajz oktatásban a Képzőművészeti Főiskolán, majd ő vezeti 1921-ig. 1903-tól 1924-ig a Főiskola tanára volt. 1905-től a Magyar rajztanárok Egyesületének Értesítőjének a szerkesztője volt.

Főbb festői művei

• Az egri székesegyház szentélyfestménye (1894);
  

  

  Tardos Krenner Ferenciek terei mennyezet freskója
• 1922–24 gyöngyösi templom mennyezetfestmény.
• 1925 Kiskundorozsmai plébánia templom.
• Vígszinház menyezet: "víg múzsa hivogatja a nézőket".
• Prágai Új Szinház menyezetfestménye.
• Pannonhalmai Főapátság: a millenniumi emlékmű kupolája.
• Az Országház ebédlője.
• Ferenciek terei templom egyik menyezetfreskója.
• Kölber Dezsővel az Erzsébet-kilátó mozaikkép Erzsébet királynőről.
• Harmadik díjat kapott a szentpétervári cári emlékmű (II. Sándor cár) nemzetközi pályázaton. A tervek rajzait Tardos Krenner készítette, a szobortervet pedig Markup Béla.
• Andrássy Palota (ma konferenciaközpont), első emelet.

Főbb irodalmi művei

• Spiritistische Selbstschau Böcklins (névtelenül, Bp., 1898);
• Nero anyja (tragédia, Bp., 1903); György barát (tragédia, Bp., 1907).

Források

• Gulyás Károly: Tardos Krenner Viktor.
• Lyka Károly: Tardos Krenner Viktor. Magyar Művészet 1928.
• Szabó Lőrinc: Posztumusz beszélgetés Tardos Krenner Viktorral 1929
• Magyar katolikus lexikon
• Magyar életrajzi lexikon (Tardos-Krennerként)