Liezen-Mayer Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet és Mária királynők Nagy Lajos sírjánál (1862)
Liezen-Mayer Sándor: Rákóczi Rodostóban
Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet aláírja Stuart Mária halálos ítéletét

Liezen-Mayer Sándor (Győr, 1839. január 24.München, 1898. február 19.) magyar festő és illusztrátor.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győrött végezte el az alreáliskolát. Tehetős szülei, a reáliskola bevégzése után nem kényszerítették, hogy vonzalmával ellenkező pályára adja magát, hanem nagybátyja, a finom ízlésű Edl Tivadar pozsonyi birtokos óhajára Bécsbe küldték, ahol a képzőművészeti akadémián Karl von Blaas volt a mestere. Csak másfél évig maradt Bécsben. első kiállítása 1857-ben volt Pesten. Ezután Münchenbe ment,ahol eleinte Hiltensberger és Anschütz tanítványa volt, de 1862-ben már Karl von Piloty iskolájába járt, akinek iránya nagy hatással volt a fejlődésére. Első fő műve, a Mária és Erzsébet királyné Nagy Lajos sírjánál, 1862-ben készült el. 1865-ben megnyerte a müncheni akadémia által két vázlatra hirdetett pályázatot, sőt a vázlatok egyikének: Türingiai Erzsébet szentté avatásának elkészítésére megbízást is kapott. A képpel 1867-ben készült el; ugyanekkor befejezett egy másik festményt is, mely hivatva volt arra, hogy Liezen-Mayert a legelőkelőbb festők sorába emelje. Mária Terézia királyasszony egy szegény beteg nő gyermekét szoptatja volt tárgya az új képnek, amely szabad ég alatt mutatja be a fiatal és bájos királyasszonyt. E kép sikere után elhalmozták megrendelésekkel; egymás után festette a müncheni népszínház függönyét s a Stiglicz báró palotájában látható vadász-jelenetet, amely, mint dekoratív munka, a németalföldi stílus legszerencsésebb újabb termékei közé tartozik. E nagyobb alkotások közben arra is talált időt, hogy arcképeket fessen. 1870-ben a magyar király képmásának elkészítésére is őt hívták meg Bécsbe. 1872-ben egy amerikai nővel kötött házasságot. Ebben az időszakban ismét nagyobb kompozíciókkal foglalkozott. Templomból kilépő Margitja, Imogen és Jachimója, s Erzsébet, Anglia királynéja, amint Stuart Mária halálos ítéletét aláírja, az új korszaknak első termékei. 1876-ban nagy sikert aratott Münchenben a Faust-ciklusával. A Faust-kartonok után Schiller Harangjához készített rajzokkal keltett feltűnést az 1878. évi müncheni egyetemes kiállításon. Ezek terelték feléje a württembergi kormány érdeklődését és szerezték meg számára az igazgatói állást a düsseldorfi képzőművészeti akadémiánál. Düsseldorfi tartózkodásának legértékesebb terméke Magyarországi Szent Erzsébet című nagyobb méretű festménye, melyet a magyar képzőművészeti társulat rendelt meg nála a múzeum modern gyűjteménye számára. Liezen-Mayer nem tudta feledni Münchent, első diadalainak színhelyét, és már 1882-ben visszaköltözött a bajor fővárosba, ahol a festészeti akadémia tanára volt. Liezen-Mayer Stuttgartban és Münchenben több magyar festőnek (pl. Kelety Gusztávnak), valamint német festőnek (pl. Gebhard Fugel, Michael Zeno Diemer, Otto Greiner, Max Bernuth) is a mestere volt.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Művészeti lexikon, Budapest, 1967 (a szócikket Genthon István írta)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander von Liezen-Mayer témájú médiaállományokat.