Kempelen Farkas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kempelen Farkas
Kempelen-charcoal.jpg
Kempelen Farkas önarcképe, aláírásával
Született 1734. január 23.
Pozsony
Elhunyt 1804. március 26. (70 évesen)
Bécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása feltaláló, építész, mérnök
Kempelen beszélő gépének rekonstrukciója
Kempelen Farkas sakkozógépe

Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23.Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ír származású, bevándorló szülők gyermeke[1] tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte.

Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban van. A beszédkeltő gép élethű, működő mása a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében, a Magyar kísérleti beszédkutatás című állandó kiállításon tekinthető meg (bejelentkezés: 06-1-3214830/172 mellék). Tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások megalapozója (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.).

Újabb találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.

Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.

Mai vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A német nyelvben ma a getürkt szóval a meghamisított dolgokat jelölik. Ennek egyik széles körben elterjedt magyarázata, hogy ez utalás lenne Kempelen Farkas „sakkozó” törökjére, az automata részét alkotó és a sakkfigurákat mozgató, törököt mintázó bábura.[2]
  • 1976-ban Sakk, Kempelen úr! címmel Hajdufy Miklós rendezésében magyar tévéfilmsorozat készült Sinkovits Imre főszereplésével.[3]
  • Kempelen Farkas életéről és munkásságáról Szalatnai Rezső írt nagyszerű történelmi regényt, „Kempelen a varázsló” címmel. A kötet újabb kiadása 2004-ben jelent meg a magyar könyvpiacon.
  • 2007 áprilisában a budapesti Műcsarnokban kiállítást rendeztek munkásságáról, ahol a sakkozógép rekonstruált másolatát is bemutatták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Édesapja Kempelen Engelbert, édesanyja Spindler Anna Terézia (Kiállítás...)
  2. Türken (Verb) a német wikipédiában
  3. Sakk, Kempelen úr! - PORT.hu-adatlap

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Willis, R.: An attempt to Analyze the Automaton Chess Player of M. de Kempelen with an Easy Method of Imitating the Movements of that Celebrated Figure, London, 1821.
  • Tarnóczy, T. - Dudley, H: The speaking machine of Wolfgang von Kempelen. Journal of the Acoustical Society of America, 1950
  • Kőszegi Imre - Pap János: Kempelen Farkas. Budapest, 1955.
  • Vesely, J.: The Most Famous Invention of Wolfgang von K. F. Blatter für Technikgeschichte, 1974-75.
  • Pap János: Kempelen Farkas. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 451-452. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló. Móra Ferenc Könyvkiadó, 2004.
  • Nikléczy Péter – Olaszy Gábor: Kempelen beszélőgépének rekonstruálása. In: Beszédkutatás’2002 Szerk.: Gósy Mária, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2002. 5-17.
  • Nikléczy P. – Olaszy G. : Kempelen’s speaking machine from 1791: possibilities and limitations. (Recovering a 200 year-old technology). Grazer Linguistische Studien 62 (eds.: Mária Gósy and Hans Grassegger). 2004. 111-120.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]