Kempelen Farkas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kempelen Farkas önarcképe, aláírásával
Kempelen beszélő gépének rekonstrukciója
Kempelen Farkas sakkozógépe

Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23.Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ír származású, bevándorló szülők gyermeke[1] tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte.

Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban van. A beszédkeltő gép élethű, működő mása a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében, a Magyar kísérleti beszédkutatás című állandó kiállításon tekinthető meg (bejelentkezés: 06-1-3214830/172 mellék). Tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások megalapozója (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.).

Újabb találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.

Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.

Mai vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A német nyelvben ma a getürkt szóval a meghamisított dolgokat jelölik. Ennek egyik széles körben elterjedt magyarázata, hogy ez utalás lenne Kempelen Farkas „sakkozó” törökjére, az automata részét alkotó és a sakkfigurákat mozgató, törököt mintázó bábura.[2]
  • 1976-ban Sakk, Kempelen úr! címmel Hajdufy Miklós rendezésében magyar tévéfilmsorozat készült Sinkovits Imre főszereplésével.[3]
  • Kempelen Farkas életéről és munkásságáról Szalatnai Rezső írt nagyszerű történelmi regényt, „Kempelen a varázsló” címmel. A kötet újabb kiadása 2004-ben jelent meg a magyar könyvpiacon.
  • 2007 áprilisában a budapesti Műcsarnokban kiállítást rendeztek munkásságáról, ahol a sakkozógép rekonstruált másolatát is bemutatták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Édesapja Kempelen Engelbert, édesanyja Spindler Anna Terézia (Kiállítás...)
  2. Türken (Verb) a német wikipédiában
  3. Sakk, Kempelen úr! - PORT.hu-adatlap

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Willis, R.: An attempt to Analyze the Automaton Chess Player of M. de Kempelen with an Easy Method of Imitating the Movements of that Celebrated Figure, London, 1821.
  • Tarnóczy, T. - Dudley, H: The speaking machine of Wolfgang von Kempelen. Journal of the Acoustical Society of America, 1950
  • Kőszegi Imre - Pap János: Kempelen Farkas. Budapest, 1955.
  • Vesely, J.: The Most Famous Invention of Wolfgang von K. F. Blatter für Technikgeschichte, 1974-75.
  • Pap János: Kempelen Farkas. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 451-452. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló. Móra Ferenc Könyvkiadó, 2004.
  • Nikléczy Péter – Olaszy Gábor: Kempelen beszélőgépének rekonstruálása. In: Beszédkutatás’2002 Szerk.: Gósy Mária, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2002. 5-17.
  • Nikléczy P. – Olaszy G. : Kempelen’s speaking machine from 1791: possibilities and limitations. (Recovering a 200 year-old technology). Grazer Linguistische Studien 62 (eds.: Mária Gósy and Hans Grassegger). 2004. 111-120.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]