Nyílthalmaz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással. Átmérőjük 1 – 20 parszek közötti; csillagaik száma a néhány tucatnyitól a néhány ezerig terjedhet. Többnyire csillagközi gáz- és porfelhők környezetében találhatóak. Néhányuk körül – mint az Orion-köd esetében – látványosabb a felhő mint az azt megvilágító, gerjesztő csillaghalmaz, mások esetében (például a Plejádok) viszont már csak a maradványai láthatóak. A Tejútrendszerben mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet. A fontosabb nyílthalmazok listája megtalálható a Messier-katalógusban.

Osztályozásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyílthalmazokat három különböző módon lehet csoportosítani:

A csillagok sűrűsége szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • erős csillagkoncentráció
  • gyengébb, de még jól észrevehető csillagkoncentráció
  • feltűnő csillagkoncentráció nélküli, de a háttércsillagok közül még kiemelkedő halmaz
  • véletlenszerű csillagszám-növekedés benyomását keltő halmaz

A csillagok száma szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szegény (poor): 50-nél kevesebb csillagot tartalmaz
  • átlagos (moderately): 50 és 100 közötti számú csillag
  • gazdag (rich): 100-nál több csillagot tartalmazó halmaz

A csillagok fényessége szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nagyjából egyforma fényességű csillagokat tartalmaz
  • egy szélesebb fényességtartományon belül egyenletesen oszlanak el a csillagok
  • egyaránt tartalmaz nagyon fényes és nagyon halvány csillagokat is

Ezen kívül a nyílthalmazoknak van még egy kevésbé ismert csoportja: a mozgási halmaz

A mozgási halmaz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Laza felépítésű, viszonylag közel fekvő nyílthalmazok.
  • a térbeli mozgásuk a meghatározható

Ennek alapján tagjaik, valamint a mezőcsillagok szétválasztása elvégezhető. Legjellemzőbb képviselője az UMa mozgási halmaz. (d~150pc, n~120, a Nap a belsejében van anélkül, hogy tagja lenne) Ilyen halmaz még például a Plejádok, a Hyadok, az Orion-, a Perseus-, a Skorpió-Kentaur- vagy a Herkules-áramlat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]