Mira típusú változócsillag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A T Leporis Mira típusú változó: a csillag korongja körül látható a később planetáris ködként ledobott gázburok.
A Mira csóvája ultraibolya fényben

A mira változócsillagok pulzáló változócsillagok, melyek pulzációs ideje rendkívül hosszú (100 nap feletti). Fényességváltozásuk amplitúdója 1 magnitúdó feletti. Meglehetősen változatos csoport periódusidő, amplitúdó, tömeg és kémiai összetétel szempontjából is. Legismertebb képviselőjük a Mira Ceti.

A Mira típusú csillagok jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon hideg vörös szuperóriások az aszimptotikus óriáságon, melyek életük legvégén járnak. Tömegük 1-2 Nap-tömeg, a sugaruk viszont több százszorosa a Napénak. Pár millió éven belül planetáris ködként dobják le külső rétegeiket, ők maguk pedig fehér törpévé válnak.

A névadó csillag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mira kettőscsillag, komponensei a vörös óriás Mira A és a Mira B. A Földtől való távolsága bizonytalan. A Hipparcos űrtávcső előtti becslések körülbelül 220 fényévet jelölnek meg, míg a Hipparcos 418 fényévben határozza meg a Mira távolságát, de 14%-os hibahatárral. A periódusa 333 nap. Mintegy 13 fényév hosszú csóvát húz maga után. Több milliárdszor annyi gázt és port bocsát ki, mint eddigi élete során. A nevét (csodálatos, megdöbbentő) Johannes Heveliustól kapta 1662-ben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mira című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.