Robert Hooke
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Robert Hooke (1635. július 18. – 1703. március 3.) angol tudós, polihisztor, a Royal Society tagja, fontos szerepet játszott a tudományos forradalomban mind kísérleti, mind elméleti munkásságával.
[szerkesztés] Ifjúsága
Robert Hooke gyermekkorától kezdve érdeklődött a tudományok, különösen a biológia iránt. Apja, John Hooke a Wight szigeten fekvő Freshwater Mindenszentek templomának káplánja volt. Mint három bátyja (mind lelkészek), Robertnek is azt szánták, hogy iskoláinak sikeres elvégzése után apja egyházához csatlakozik. Hooke azonban tanulmányai alatt állandóan fejfájástól szenvedett. Szülei attól tartva, hogy nem éri meg a felnőttkort, lemondtak képzéséről és hagyták, hogy kedvteléseinek éljen.
Hooke az elemi iskoláit Wight szigetén járta ki, majd tizenhárom éve korától a Westminster Schoolban tanult. 1653-ban Hooke az oxfordi egyetem Christ Church kollégiumában kórista helyet nyert el. Itt találkozott Robert Boyle vegyésszel (és fizikussal), aki asszisztensként alkalmazta. Lehetséges, hogy formálisan Hooke fogalmazta meg Boyle törvényét, mivel Boyle nem volt matematikus.
[szerkesztés] Munkássága
1660-ban felfedezte a rugalmasságtanban alapvető fontosságú Hooke-törvényt, mely a rugó terhelése és megnyúlása közötti lineáris összefüggést írja le. 1662-ben Hooke-ot nevezte ki az újonnan alakult Royal Society a Kísérletek kurátora tisztségre, és így felelős lett a társaság gyűlésein bemutatott kísérletekért.
1665-ben kiadta Micrographia című könyvét, mely több mikroszkópos és távcsöves megfigyelését és néhány eredeti biológiai megfigyelését tartalmazta. Ő alkotta meg a sejt (latinul cellula) fogalmát, mivel a növények sejtjei emlékeztették a szerzetesek celláira. Sokan tulajdonítják neki a sejt felfedezését, bár mikroszkópja igen egyszerű volt. Hooke tervezte mikroszkópot használt a holland Anton van Leeuwenhoek, akit a mikrobiológia atyjának tartanak.
A kézi munkával készült bőrrel bevont és arannyal futtatott mikroszkóp, melyet Hooke használt a Micrographia írása közben, a londoni Christopher Cock munkája. (Jelenleg a National Museum of Health and Medicine múzeum kiállításán látható Washington DC-ben.) 1665-ben a Gresham College kinevezte a geometria tanárának. Hooke hírnévre tett szert, mint London City földmérője és Christopher Wren fő asszisztensének, ilyen minőségben segített újjáépíteni Londont az 1666-os nagy tűzvész után. Közreműködött a Monument (a nagy tűzvész emlékműve), a Királyi Greenwichi Csillagvizsgáló és a híres Betlehem Királyi Kórház tervezésében.
1703. március 3-án halt meg Londonban. Londoni munkássága alatt jelentős pénzösszeget gyűjtött össze, melyet halála után a Gresham College-ben találtak meg. Soha nem házasodott meg.
[szerkesztés] Jegyzetek
 |
Ez az angol személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
