Kálmány Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmány Lajos
Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról
Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról
SzületettKálmán Lajos[1]
1852. május 3.
Szeged
Elhunyt1919. december 5. (67 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanéprajzkutató, katolikus pap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmány Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Kálmány Lajos mellszobra a szegedi Dóm téren

Kálmány Lajos (Szeged, 1852. május 3. – Szeged, 1919. december 5.) magyar néprajzkutató, katolikus pap.

Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból. A Dugonics Társaság alapító tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szegedi felsővárosi tímárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Középfokú tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányokat Temesvárott folytatott. 1875 júliusában szentelték pappá. Papi tevékenységének első állomáshelye Magyarpécskán volt, itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját is. Szíve a szegényparasztokhoz húzott, főnökeivel gyakran összeütközésbe került, ez utóbbi ok miatt többször áthelyezték papi tevékenységének színterét Csanád vármegye, Arad vármegye, Temes vármegye és Torontál vármegye különböző kis településeire, e sajátos körülmény a népdalgyűjtő munkának külön kedvezett. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, s saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál. Temetése szerény körülmények között történt,[2] a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[3]

Kálmány Lajos hagyatékát Móra Ferenc vásárolta meg a Somogyi-könyvtár számára, e hagyaték később, a levelezés kivételével, a Néprajzi Múzeumba került. S annak egy része majd innen került kiadásra az 1950-es évek elején Dégh Linda és Ortutay Gyula szerkesztésében. A Néprajzi Múzeumban lévú hagyatékot jelenleg a Kovács Ágnes által felállított rendben őrzik.[4]

Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Koszorúk az Alföld vad virágaiból. 1-2.[5] Arad : Réthy Lipót, 1877-1878.
  • Szeged népe. 1-3.[6] Arad : Réthy Lipót és fia, 1881-1891.
  • Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya.[7] Budapest : MTA, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből ; 12/9.) REAL-EOD
  • Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban : a Hold nyelvhagyományainkban. Budapest : MTA, 1887. 20 p. REAL-EOD
  • Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Mythologiai tanulmány. Szegeden : Bába, 1893. 74 p. Online
  • Hagyományok / Gyűjtötte és jegyzetekkel ellátta a szerző. 1-2. köt.[8] Vácz : Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, 1914.
  • Kálmány Lajos népköltési hagyatéka / szerk. Ortutay Gyula ; kiad. a Magyar Néprajzi Társaság. Budapest : M. Néprajzi Társ., 1920.
  • Történeti énekek és katonadalok / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Dégh Linda] ; [az életrajzot írta Péter László] ; [a jegyzeteket kész. Dégh Linda és Katona Imre] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952. 824 p. (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 1.)
  • Alföldi népballadák / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. Ortutay Gyula] ; [szerk. Marót Károly] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Akadémiai Kiadó, 1954. 267 p. ; (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 2.)
  • Magyar hitvilág / s.a.r. Péter László ; Szeged-Pécska : Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, 2009. 331. p.
  • 2015 Alföldi gyűjtés. Budapest. Közreadja: Forrai Ibolya, Raffai Judit.

Kéziratos hagyatéka[szerkesztés]

A Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteményében jelenleg 90 kézirattöredék érhető el.

Irodalom (válogatás)[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Több helységben (Magyarpécska, Csanádpalota), ahol papi szolgálatot teljesített, emléktáblát állítottak tiszteletére, Szegeden utcát neveztek el róla. Portrészobrát, melyet Kligl Sándor alkotott, a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok őrzi.

2002-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár kiállítást rendezett tiszteletére.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Katolikus lexikon: Kálmány
  2. ↑ Móra Ferenc 1919: Kálmány Lajos halála. Ethnographia XXX, 94-95; Kálmány 2015, 508.
  3. ↑ Szeged, Dugonics temető V/B-16-10 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 26 p. ISBN 978-963-06-5260-5
  4. ↑ Kálmány 2015, 16.
  5. ↑ 1. köt. gyűjtése Magyarpécskáról való; 2. köt. gyűjtése vegyes.
  6. ↑ 1. köt.: Ősszeged népköltése; 2. köt.: Temesköz népköltése; 3. köt.: Szeged vidéke népköltése.
  7. ↑ Újra kiadták 2002-ben Debrecenben.
  8. ↑ 1. köt. népmesék ; 2. köt.: Borbély Mihály mondása után.
  9. ↑ 150 éve született Kálmány Lajos. [2010. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 11.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Lajos Kálmány
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmány Lajos témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kálmány_Lajos&oldid=23984765”