Waldorf-pedagógia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Park Rudolf Steiner School in Auckland
A Waldorf-intézmények számának növekedése
(19192005)

A Waldorf-pedagógia egy emberközpontú pedagógiai megközelítés, mely az ausztrál Rudolf Steiner oktatási filozófiáján alapul.

A módszer három fő szakaszt különböztet meg a gyermekek fejlődésében. A nevelés a gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékot támogató környezet biztosítására fókuszál. Az általános iskolában a hangsúly a tanulók művészi kifejezőképességének és szociális képességének fejlesztésére tolódik, fejlesztve a megértés analitikus és kreatív módjait. A középiskolában a kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak. Az egész megközelítés hangsúlyozza a fantázia szerepét a tanulásban, és fontosságot tulajdonít a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálásának.

Alapelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek, a diákok és szülők vallásos és egyéb meggyőződését, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. Emellett minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az érzelmi biztonságukat és a szellemi szabadságukat biztosítják.

Rudolf Steiner

Rudolf Steiner az emberközpontú nevelés művészetét kívánta megvalósítani. Szerinte az oktatásnak, így az óvodának és az iskolának is a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen kell működnie. A Waldorf-intézményeket világszerte a szülők igénye hívja életre, megegyezően az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és az Európa Parlament határozatában megfogalmazott alapelvekkel.

A Waldorf-pedagógia célja, hogy módszerével és neveléselméletével a gyermekek egészséges fejlődését támogassa. Ennek érdekében teljes mértékben tekintetbe veszi az életkori sajátosságokat és az adott korhoz tartozó fejlődési törvényszerűségeket. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján, így az oktatásban „a szív, a kéz és a fej” egyidejű nevelése jelenik meg.

A Waldorf-intézmények száma (iskolák és óvodák együtt) 958, ebből Európában 665 működik, a legtöbb Németországban (200 felett). (2007-es felmérés.)

A Waldorf-intézmények több országban – főként Ausztráliában és Új-Zélandon – Rudolf Steiner nevét viselik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én tartotta ünnepélyes megnyitóját a németországi Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár vezetője, Emil Molt (1876–1936) támogatásával, elsősorban munkásainak a gyermekei számára. Az első tanítási nap szeptember 15-én volt. Ezután a Waldorf-óvodák és -iskolák száma világszerte rohamosan nőtt.

Az első tanárok között volt Emil Molt felesége, Berta Molt, valamint Eugen Kolisko és Walter Johannes Stein is; utóbbi felesége, Baditz Nóra euritmiát tanított.

Sokat publikáló tanár volt Skóciában Charles Kovacs.

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1926–1933.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca). Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus (hivatalos nevén: Kissvábhegyi Waldorf módszerű nyilvános jogú elemi iskola); ugyanis bentlakó diákok is voltak. Nagy Emil saját ingatlanának egy részét bocsátotta a növendékek rendelkezésére. Nagyobbik fiuk, Nagy István – Stuttgart után – itt folytatta tanulmányait.

Az iskola 2 osztállyal indult, első Waldorf-tanárként a német Werner Lamartine érkezett a Kis-Svábhegyre, őt követte az erdélyi születésű Carl Brestowsky[1], majd Kathe Eisenmenger, Eugen Huhne, Marianne Kollondorfer, Lissy Lederer, Erika Mayer, Hildegard Obstner, Margarethe Poch, Hans Reipert, Minna Schuster, Hanna Steiner, Willy Schulz, Maria Waldbauer. A későbbi magyar tanárok: Andor Lenke, Binét Klára, Hadnagy Sára, Hock Erzsébet, Homola Adél, Papp-Kovách Elvira, Potondy János.

Az iskola egy új melléképülettel bővült, ezt 1929. november 13-án adták át, ekkor tették le az intézmény Alapkövét. Az oktatás azonban csak 1933-ig folyhatott, ekkor – Hitler hatalomátvétele után –, a külföldön tartózkodó német állampolgárokat hazahívták, így az intézmény megfelelő számú tanár nélkül maradt.

A volt Kissvábhegyi Waldorf Iskola épülete
a XXI. században

A Waldorf-oktatás elterjedését súlyosan visszavetették a diktatórikus rendszerek, melyek az antropozófia művelőit, alkalmazóit is üldözték, börtönbe vetették, száműzték, néhány esetben halálra ítélték. Így történt ez 1945 után a szocialista országokban, köztük Magyarországon is. Nagy Emilt kitelepítették, az iskolának otthont adó épületet államosították, azóta lakóépület – romos állapotban.

1989 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt követően a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1989-ben, Solymáron nyílt újra Waldorf-óvoda és iskola. Magyarországon a hagyományos iskolai nevelés is egyre több olyan pedagógiai-módszertani elemet vett át, amelyek kezdetben a Waldorf-pedagógia sajátjai voltak, így korábban a koedukált osztályközösség, napjainkban a szöveges értékelés, a képességfejlesztés, az osztályismétlés mellőzése és részben az epochális tanítási rendszer került be a közoktatásba.

Magyarországon ma 21 óvoda és/vagy iskola működik. (2007-es felmérés.)

A 2008-2009. évben induló iskolaév meghozta a világ 1000. és Magyarország 25. Waldorf iskolájának megalakulását. Ez a magyarországi győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Iskola, amely nyíltan vállalva antropozófiai szellemiségű tanárok közösségével alakult meg. Törekszik a Waldorf iskolák alapvető feltételére, a szociálisan hármas tagozódásra és egy demokratikusan, ill. önkormányzóan működő szervezeti felépítésre. Forrás: waldorf.lap.hu Győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Iskola

Szinte egyedülálló kísérlet indult 2010 tavaszán, amikor is iskolarendszeren kívüli foglalkozások indultak mélyszegénységben élő cigány gyerekek számára egy borsodi kis faluban, a Waldorf pedagógia alkalmazásával, egy képzett és gyakorlott Waldorf pedagógus vezetésével.[1]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kissvábhegyi Waldorf Iskola alapkövének letétele
(1929. november 13.)
Balra Albert Steffen, középen Göllner Mária

Rudolf Steiner művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Antropozófiai Társaság és a Magyar Waldorf Szövetség Waldorf-sorozata

  • Emberismereten alapuló nevelés és oktatás
  • Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből
  • A nevelés művészete (Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások)
  • A nevelés művészete - Metodika-didaktika
  • A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai

Az első magyar intézmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vámosi Nagy István: A kissvábhegyi Waldorf-iskola III. (In: Országépítő, 1991/2. és 1991/3.)
  • Michaeliták (Arkánum Szellemi Iskola, 2000) Nagy Emilné dr. Göllner Mária és Vámosi Nagy István írásaival.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezei Ottóné: Járjak-e a Waldorf-úton? Elõadások Rudolf Steiner pedagógiájáról (magánkiadás, 1998)
  • Ekler Ágnes: A Waldorf-pedagógia és a korproblémák (Natura-Budapest Kft., 2004)
  • Kulcsár Gábor: Az írás-olvasás tanítása a Waldorf-iskolában (Közoktatás, 2004)
  • Lindenberg, Christoph: Waldorf-iskolák: szorongás nélkül tanulni, tudatosan cselekedni (SuliNova, 2004)
  • Brüll, Dieter: Waldorf Iskola és hármas tagozódás (Ita Wegman Alapítvány, é.n.)
  • Francis Edmunds: A Waldorf-pedagógia dióhéjban (SuliNova, é.n.)
  • Tolnai Antal: Angoltanítás a Waldorf-iskola első nyolc évében (SuliNova, é.n.)
  • Jakob Streit: Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner pedagógia (Idahegyi,1995)
Rudolf-Steiner-Schule, Loheland, Németország
Rudolf-Steiner-Schule, Loheland, Németország

Magyarországi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-Dunántúl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pest megye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugat-Dunántúl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Dunántúl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Alföld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Boldogfalvi úti Waldorf Óvoda (Debrecen)
  • Kikelet Waldorf Óvoda (Debrecen)
  • Harmatcsepp Waldorf Óvoda és Családi Napközi (Jászivány)
  • Szolnoki Waldorf Óvoda (Szolnok)

Dél-Alföld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mihály Kertje Waldorf Óvoda (Kecskemét)
  • Szegedi Waldorf Irányba Tevékenykedő Óvoda (Szeged)

Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-Dunántúl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fehérlófia Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Nemesvámos)

Pest-megye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fóti Szabad Waldorf Iskola (Fót)
  • Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Gödöllő)
  • Kékvölgy Pilisszentlászlói Waldorf Iskola (Pilisszentlászló)
  • Fészek Általános Iskola és Gimnázium (Solymár)
  • Kisgöncöl Waldorf Iskola (Tök)
  • Váci Waldorf Iskola (Vác)

Nyugat-Dunántúl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Dunántúl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mandulafa Általános Iskola (Pécs)
  • Szekszárdi Waldorf Iskola (Szekszárd)

Észak-Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vidár Waldorf Iskola (Gyöngyös)
  • Hámori Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Miskolc)

Észak-Alföld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Alföld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mihály Kertje Általános Iskola (Kecskemét)
  • Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola (Kiskunfélegyháza, Darvas József Ált. Isk. és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat)
  • Szabad Waldorf Iskola (Szeged)

Egyéb Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Add a két kezed! (magyar nyelven). addaketkezed.wordpress.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]