Szerdahelyi Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerdahelyi Kálmán Orlai Petrich Soma festményén
Szerdahelyi Kálmán portréja a Vasárnapi Újságban

Szerdahelyi Kálmán (Miskolc, 1829. február 16.Nagybánya, 1872. november 14.) magyar színész.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Prielle Kornélia és Szerdahelyi Kálmán

Szerdahelyi Kálmán Miskolcon született, apja Szerdahelyi József, a neves színész, operaénekes és zeneszerző volt. Már diákkorában kiderült vonzalma a színjátszás iránt (nővére, Szerdahelyi Nelli is színész, operaénekes lett), majd apja akarata ellenére beállt Feleki Miklós és Havi Mihály társulatába, de 1844-től már apjával együtt járták az országot. 1847-ben megnősült, Prielle Kornéliát, a kor ünnepelt színésznőjét vette feleségül, de később elváltak. Ezután Benke Jozefinát, Benke József lányát, Laborfalvi Róza húgát vette el. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd volt, utána Kolozsváron színészkedett, majd 1850-től Aradon játszott korábbi direktoránál, Havi Mihálynál. 1854-ben a Nemzeti Színház társulatához szerződött, amelynek élete végéig tagja volt. Itt ismét elvette Prielle Kornéliát (később megint elváltak), akivel remek párost alkottak a színpadon. 1872. szeptember 30-án búcsúzott a színpadtól, és másfél hónappal ezután Nagybányán halt meg.

Szerdahelyi Kálmán a színjátszáson kívül műfordítással és írással is foglalkozott, több színdarabot és operát fordított magyarra, például Sardou: Az utolsó levél, Scribe: Próféta, Offenbach: Denis úr és nője. 1856-ban írta a Rászedtek a komédiások című darabját, amit a Nemzetiben be is mutattak.

A művészről Miskolcon utcát neveztek el, a Színháztörténeti és Színészmúzeumban pedig márványból faragott mellszobra, Somogyi Árpád alkotása áll.

Főbb szerepei [szerkesztés]

Szerdahelyi Kálmán szobra a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban
  • Bolond (William Shakespeare: Lear király)
  • Caesar (Victorien Sardou: Az idegesek)
  • Flórián (Jacques Offenbach: Férj az ajtó előtt)
  • Fortunio (Jacques Offenbach: Fortunio dala)
  • Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi)
  • Mathieu (Jacques Offenbach: Varázshegedű)
  • Mercutio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
  • Péter (Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél)
  • Pomerol (Victorien Sardou: Fernande)
  • Temple Pál (Victorien Sardou: Az utolsó levél)
  • Ugri Miska (Szigligeti Ede: A mama)

Fontosabb munkái [szerkesztés]

  • Szerdahelyi Kálmán művészi levelei Londonból. Hölgyfutár, 1862/140, 141.
  • A párizsi színházaknál. Magyar Sajtó, 1862/190, 191.
  • Honvédkoromból. Honvédvilág, 1868/1.
  • A német színházakról. Koszorú, 1881/6.

Források [szerkesztés]

  • Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc, 2008.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés