Balogh Tihamér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogh Tihamér
SzületettBalogh Tihamér
1838. október 31.
Pest, magyar
Elhunyt1907. június 19. (68 évesen)
Budapest, magyar
MűvészneveAlmási Bálint
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHajnik Paula
Gyermekei
SzüleiBalogh Pál
Foglalkozásaorvos, író
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Tihamér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almási Balogh Tihamér (írói álneve: Almási Bálint) (Pest, 1838. október 31.Budapest, 1907. június 19.) magyar tárca- és novellaszerző, orvos, almási Balogh Pál fia, almási Balogh Zoltán költő testvére, almási Balogh Elemér apja.[2]

Élete[szerkesztés]

A nemesi származású almási Balogh család sarja. Apja, almási Balogh Pál (1794-1867) homeopátiás magyar orvos, nyelvész, barlangkutató, anyja Ágoston Amália volt. Iskoláit Felsőlövőn kezdte, majd 1850-től Pesten folytatta. 1865-ben orvostudor lett. Ezután Aradon élt, ahol főorvos lett. 1870-ben visszament szülővárosába, ahol folytatta orvosi pályáját.

Munkássága[szerkesztés]

Arany János hatására szépirodalmakat írt. Igazi sikereket vígjátékaival érte le. A következő lapokban jelentek meg munkái: Kalauz (1858), Alföld (1868-1871), Pesti Napló (1873), Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap (1881, 1883).

Művei[szerkesztés]

  • Könny és mosoly (1859)
  • Amit a szerek meg nem gyógyítanak (1861)
  • Népisme (1862)
  • Párhuzam a homeopathia és allopathia közt (1865)
  • A miniszterelnök bálja (vígjáték, 1869)
  • A halálbüntetés eltörlése (1969)
  • Clarisse (dráma, 1875)
  • A sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek birálata (1876)
  • A roncsoló toroklob (1877)
  • A milimári (népszínmű, 1880)
  • A Borzáné Marcsája (népszínmű, 1880)
  • A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél (1880)
  • Két év múltán (vígjáték, 1881)
  • Rendelő óra (vígjáték, 1881)
  • A tót leány (népszínmű, 1882)
  • Cigány Panna (1884)
  • Aranylakodalom (1885)
  • Sári néni (népszínmű, 1885)
  • Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint (1889)
  • Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára (1889)
  • Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára (1890)
  • Az elválhatatlanok (1895)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Molière: Botcsinálta doktor (1881)

Az almási Balogh-család[szerkesztés]

Források:[3]

Források:[4]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Dávid
(?–1810 k.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Mózes
(?–1809 után)
 
Balogh Ábrahám
(?)
abaújszántói ref. lelkész
 
Balogh Dániel
(1780–?)
nagyszöllősi ref. lelkész
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Pál
(1794–1867)
orvos
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Sámuel
(1796–1867)
serkei ref. lelkész
 
Balogh József
(1797–1884)
költő
 
Balog Ferenc
(1801–?)
Gömör megye ügyésze
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Zoltán
(1833–1878)
költő
 
Balogh Tihamér
(1838–1907)
orvos
 
Albin
(1846–?)
 
Béla
(1828–1892)
putnoki ref. lelkész
 
Sámuel
(1840–1899)
adófőfelügyelő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Loránd
(1869–1945)
építész
 
Balogh Elemér
(1871–1938)
a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója
 
 
 
 
 
József
(1875–?)
tüzérfőhadnagy
 
Aladár
(1880–?)
méneskari főhadnagy
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM43702, Balogh Tihamér, 2018. szeptember 12.
  2. familysearch.org Balogh Tihamér gyászjelentése és PANDEA – OSZK Gyászjelentések
  3. Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [1], Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [2], [3], [4], [5], Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [6], [7], [8]
  4. Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [9], Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [10], [11], [12], [13], Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [14], [15], [16]

Források[szerkesztés]