Victorien Sardou

1880-ban

1901-ben

Victorien Sardou (Párizs, 1831. szeptember 7. – Párizs, 1908. november 8.) francia drámaíró.

Élete

Eleinte orvostant tanult, majd történetet és irodalmat. Dejazet szinésznővel való megismerkedése indította arra, hogy drámaírással foglalkozzék és e téren annál gyorsabban ért el sikert, mert ez a híres színésznő nemcsak hogy rendelkezésére bocsátotta színházát, hanem első darabjaiban: Monsieur Garat és Les prés Saint-Gervais (1860) a fő szerepeket is maga játszotta. Sardou csakhamar meg alapozta hírnevét és termékeny tolla egyre-másra látta el a különböző párizsi színházakat és főképp a Gymnase- és Vaudeville-színházakat vígjátékokkal és egyéb drámákkal, amelyeknek legnagyobb része élénk tetszésre talált. 1877-től a Francia Akadémia tagja.

Darabjait jelentős mesterségbeli tudással, fordulatos történeteit elegánsan bonyolítva írta. Első műve, A Benoiton család (1865, magyarul 1866) tipikus polgári dráma, sikeressé azonban történelmi vaudeville-jei tették.

Manapság legtöbbet játszott darabja a Szókimondó asszonyság (1893, magyarul 1894), amelyben Napóleon korának jellegzetes személyiség-típusait és problémáit viszi színre.

További népszerű, a magyar színházakban is játszott művei:

• A jó falusiak (1867, magyarul 1867);
• A haza (1869, magyarul 1870);
• Váljunk el! (1880, magyarul 1881);
• A boszorkány (1903, magyarul 1905).

Főleg operának átdolgozva váltak híressé alábbi darabjai:

• Fedora (1883, magyarul 1883) — Umberto Giordano operájaként (1898);
• La Tosca (1887, magyarul 1922) — Giacomo Puccini operájaként (1900);

Több darabját filmvászonra is sikerrel adaptálták.

Források

• Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 798. o. ISBN 963-9257-14-1
• Bokor József (szerk.). Sardou, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)