Bajor Gizi
| Bajor Gizi | |
| Bajor Gizi Voinovich Géza: Mohács című darabjában mint Mária királyné | |
| Született | 1893. május 19. |
| Elhunyt | 1951. február 12. (57 évesen) |
Bajor Gizi (született Beyer Gizella, Budapest, 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Bányamérnök apja, Beyer Marcell és olasz származású anyja, Valencic Ágnes kávéházat üzemeltettek a Kálvin téren. Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett Bajor Gizi 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.
1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával); a frigy 1927-ben válással végződött.[1]
1928-ban Paupera Ferenc bankár felesége lett. A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után elváltak.[2] Villájában — amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete — a II. világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, így itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor professzort is.
Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.
1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (süketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült róla Ármány és szerelem Anno 1951 címmel.
Keresztfia: Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről[3].
Művészete [szerkesztés]
Bár filmekben is szerepelt, sőt rendezett is, igazi sikereit a színpadon érte el.
Főbb szerepei [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-9.; ugyanitt 12 színházi felvételen is látható.[4]
- Annuska (Gárdonyi Géza)
- Erzsébet (Bródy Sándor: A dada)
- Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Sárika (Zilahy Lajos: Süt a nap)
- Fruzsina (Zilahy Lajos: Zenebohócok)
- Minna (Gotthold Ephraim Lessing: Barnhelmi Minna)
- Anna (Niccodemi: Hajnalban, délben, este)
- Leila (Szép Ernő: Azra)
- Zília (Heltai Jenő: A néma levente)
- Cecile (Herczeg Ferenc: Kék róka)
- Donna Diána (Moreto)
- Magdi (Bókay János: Négy asszonyt szeretek)
- Ásvayné (Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné)
- Gauthier Margit (ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy)
- Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra)
- Diana grófnő (Lope de Vega: A kertész kutyája)
- Anna (Tolsztoj–Volkov: Karenina Anna)
- Lady Milford (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem)
Ismertebb filmjei [szerkesztés]
- 100 000 koronás ruha (1929)
- Petőfi (1921)
- A megbűvöltek (1921)
- Rongyosok (1925)
- Az orvos titka (1930)
- Kacagó asszony (1930)
- Halló, Budapest (1935)
- Két fogoly (1937)
- A szűz és a gödölye (1941)
Díjai [szerkesztés]
- 1925 A Nemzeti Színház örökös tagja
- 1930 Corvin-koszorú
- 1945 Szabadságrend
- 1947 Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje
- 1948 Kossuth-díj
- 1950 Kiváló művész
Érdekességek [szerkesztés]
Egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, Latinovits Zoltánnak javasolta, hogy válassza a színészhivatást.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Budapest IV. ker. polgári házassági anyakönyvek, 1920. év, 251. folyószám.
- ↑ Paupera Ferenc - Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
- ↑ Anyakép, amerikai keretben (Magvető Kiadó. 2009-ISBN 978 963 14 2725);
Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. (Magvető Kiadó. 2012-ISBN 978 963 14 2861 2);
Mert szeretet nélkül én meghalok. (Noran Kiadó. 2013-ISBN 978-963-9996-70-0 - ↑ 2011. szeptember 15.-i lekérdezés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bajor Gizi a PORT.hu-n
- Színészkönyvtár
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- A Bajor Gizi Színészmúzeum honlapja
- Rédey Tivadar: Bajor Gizi. (kézirat)
- Színházi Adattár
- Férje megmérgezi Bajor Gizit (1951) ‑ hir24.hu, 2011. február 12.
|
|||||

