Bajor Gizi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajor Gizi
Bajor Gizi Voinovich Géza Mohács című darabjában mint Mária királyné
Bajor Gizi Voinovich Géza Mohács című darabjában mint Mária királyné
Születési neve Beyer Gizella
Született 1893. május 19.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt 1951. február 12. (57 évesen)
magyar 1949-1956 Budapest
Házastársa Vajda Ödön
Paupera Ferenc
Germán Tibor
Foglalkozása színművész
Díjak A Nemzeti Színház örökös tagja
Corvin-koszorú
Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje
Kossuth-díj

Bajor Gizi az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor Gizi témájú médiaállományokat.

Bajor Gizi (született Beyer Gizella, Budapest, 1893. május 19.Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bányamérnök apja, Beyer Marcell és olasz származású anyja, Valenčič Ágnes kávéházat üzemeltettek a Kálvin téren. Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett Bajor Gizi 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával); a frigy 1927-ben válással végződött.[1]

1929. március 12-én Budapesten, az Erszsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz.[2] A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után 1932-ben elváltak.[3][4] Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, így itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor professzort is.

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.

1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült róla Ármány és szerelem Anno 1951 címmel.

Keresztfia: Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről[5].

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár filmekben is szerepelt, sőt rendezett is, igazi sikereit a színpadon érte el.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Nemzeti Színház. Bemutató: 1918. június 7. Rendező: Hevesi Sándor. Julia: Bajor Gizi
Bajor Gizi és családjának síremléke a budapesti Farkasréti temetőben.

Főbb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-9.; ugyanitt 12 színházi felvételen is látható.[6]

Ismertebb filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 100 000 koronás ruha (1929)
  • Petőfi (1921)
  • A megbűvöltek (1921)
  • Rongyosok (1925)
  • Az orvos titka (1930)
  • Kacagó asszony (1930)
  • Halló, Budapest (1935)
  • Két fogoly (1937)
  • A szűz és a gödölye (1941)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, Latinovits Zoltánnak javasolta, hogy válassza a színészhivatást.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Budapest IV. ker. polgári házassági anyakönyvek, 1920. év, 251. folyószám.
  2. Bp. VII. ker. állami házassági akv. 306/1929. folyószám.
  3. A budapesti kir. törvényszék 1.P.45920/932./5. sz. ítélete.
  4. Paupera Ferenc - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
  5. Anyakép, amerikai keretben (Magvető Kiadó. 2009-ISBN 978 963 14 2725);
    Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. (Magvető Kiadó. 2012-ISBN 978 963 14 2861 2);
    Mert szeretet nélkül én meghalok. (Noran Kiadó. 2013-ISBN 978-963-9996-70-0
  6. 2011. szeptember 15.-i lekérdezés

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]