Csillag Teréz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csillag Teréz
Életrajzi adatok
Születési név Stern Rebeka Szidónia
Született 1859. augusztus 17.
Dunaadony
Elhunyt 1925. július 9. (65 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 18791925

Csillag Teréz IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Csillag Teréz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csillag Teréz, Stern Rebeka Szidónia (Dunaadony, 1859. augusztus 17.[1]Budapest, 1925. július 9.)[2] színésznő.

Életútja[szerkesztés]

Fiatalkorában
Fenyvesi Emil mint Ocskay László és Csillag Teréz mint Tisza Ilona Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című történelmi színművében (1901)

Stern Hermann és Wimmer Johanna (Hani) leányaként született. 1875-től a Színészeti Tanoda hallgatója volt,[3] 1879-ben szerzett oklevelet és közvetlenül innen került be a Nemzeti Színház társulatába, ahol főleg népszínművekben aratott sikereket. 1883. június 29-én a Deák téri evangélikus templomban férjhez ment Grill Richárd udvari könyvkereskedő és tartalékos hadnagyhoz.[4][5] Esküvői tanúja Paulay Ede volt, a Nemzeti Színház drámai igazgatója, a párt pedig Győry Vilmos lelkész adta össze.[6] E házasságból két leánygyermek született. Csillag Teréz Keglevich intendánssal való ellentéte miatt 1898-tól 1901-ig a Vígszínház társulatához került, de utána ismét, nyugdíjazásáig a Nemzeti Színháznál volt. Sokan, többek közt Csiky Gergely is írtak részére darabokat. 1901-ben a Színiakadémia tanára lett, s 1925-ig tanított is. Nagy sikereket ért el az új színésznemzedék nevelése terén, tanítványai imádták. 1909-ben örökös tag címet kapott. Szerepköre a naiva volt, majd Shakespeare, Molière vígjátékaiban a fiatal női szerepeket is játszotta. Komikus szerepekben is kipróbálta magát. 1925-ben nehéz betegség támadta meg. Súlyos operációnak kellett alávetnie magát, amelyet a szíve nem bírt el. Temetése nagy pompával a Nemzeti Színház épületéből történt. Virágokkal borították koporsóját és az egész ország osztatlan részvéte mellett kísérték ki a Fiumei úti köztemetőbe, ahol a város díszsírhelyet ajánlott fel a színművésznő földi hamvai számára. A sírnál megható búcsúztatót mondtak: dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Nagy Adorján, Góth Sándor és Almássy Endre, pályatársai.

Schöpflin Aladár a következőket írta róla: "Az a fajta művésznő volt, aki nem színészi eszközeinek nagyvonalúságával, stílusának kidolgozottságával, a művészet öntudatos fogásaival dolgozott, hanem emberi lényének szeretetreméltóságát és báját vitte a színpadra és ott is tulajdonképpen csak azt folytatta, amit az életben csinált. Ő volt a született naiva fiatal korában, mert naivul, ösztönből játszott. Ezt a természetét átvitte öregkorába is: azokat az idős asszonyokat tudta igazán jól színészileg kidolgozni, akik öreg korukban is megőriznek mennél többet a fiatalkor üdeségéből és naivak tudnak maradni. A szenvedély, a tragikus hang nem volt meg regiszterében, lényénél fogva vígjátéki színésznő volt, de a maga nemében legjobb, akit magyar színpadon láttunk. Francia darabokban finom, előkelő szalonhölgy, magyar darabokban tűzről pattant vidéki magyar úrilány és menyecske - ezek voltak legnagyobb sikerei."

Csillag Teréz sírja Budapesten. Kerepesi temető: 39-1-7.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születése bejegyezve az adonyi izr. egyházközség anyakönyvében 2/1859. folyószám alatt.
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1589/1925. folyószáma alatt.
  3. Archivált másolat. [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  4. Corvina, 1883. június 30.
  5. Budapesti Hírlap, 1883. június 30.
  6. A Deák téri ev. egyházközség magyar házassági anyakönyve, 43/1883. folyószám.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]