Bálint Lajos (író)
Bálint Lajos (Újpest, 1886. szeptember 26. – Budapest, 1974. március 5.) magyar műkritikus, dramaturg, író, műfordító, publicista; a Thália Társaság egyik megalapítója és titkára, a Nemzeti Színház titkára, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület egyik megszervezője és művészeti vezetője; a Magyar Írók Szövetségének ügyvezető titkára, a Színpadi Szerzők Egyesületének főtitkára, a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A budapesti és berlini egyetemen tanult. Az 1904-ben induló Thália Társaság megalapítói közé tartozott, 1906-ig a társaság titkára volt. Cikkeket írt A Hétbe. 1910-től a Magyar Hírlap színházi kritikusa, a lap képzőművészeti rovatában is megjelentek kritikái 1915-ig. 1915-ben a budapesti Nemzeti Színházba került, ahol színházi titkár és dramaturg volt. Ugyanakkor a Genius könyvkiadónak is irodalmi vezetője volt, majd a Világ belső munkatársa lett. A Tanácsköztársaság idején a kollektív színtársulat igazgatója. 1935-ben a Nemzeti Színháztól elbocsátották, utána Hevesi Sándor foglalkoztatta a Magyar Színháznál dramaturgként. A zsidó származásuk miatt háttérbe szorított művészek szövetsége, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) megalapítói közé tartozott. 1945–1947 között a Magyar Írók Szövetsége ügyvezető titkára, 1953-tól nyugdíjazásáig a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese volt. Több drámáját előadták. A művészek világát bemutató írásainak nagy közönségsikere volt.
Művei [szerkesztés]
Drámák [szerkesztés]
- Baskircsev Mária (Nemzeti Színház, 1936)
- Csinom Palkó (szövegkönyv Farkas Ferenc zenéjéhez, Operaház, 1951).
Egyéb írásai [szerkesztés]
- Táncosok és artisták (Bp., 1913)
- Művészbejáró (Bp., 1964)
- Karzat és páholy (Bp., 1967)
- Az igazi hős Óbudán (kisregény. In: Film, Színház, Muzsika, 1967. november-december)
- Vastaps (Budapest, 1969)
- Ecset és véső (Budapest, 1973)
- Mind csak színház (Bp, 1975)
Fordításai [szerkesztés]
Száznál több színpadi és prózai művet fordított és dolgozott át.
Emléke [szerkesztés]
Felesége, Spiegel Annie opera-énekesnő emlékgyűrűt alapított színházi titkárok és dramaturgok számára, amelyet először 1977-ben adtak át Bálint Lajos születésnapján.
Irodalom [szerkesztés]
- Demeter Imre: Születésnapi beszélgetés a 78 éves Bálint Lajossal. In.: Film, Színház, Muzsika, 1964. október 6.
- Molnár Gál Péter: Miért szeretem Bálint Lajost? In.: Élet és Irodalom, 1971. szeptember 25.
- Lukács András: Két évtized a színház szolgálatában. Beszélgetés a 85 éves Bálint Lajossal In.: Magyar Hírlap, 1971. szeptember 25.
- Antal Gábor: Látogatás a 85 éves B. Lajosnál. In.: Magyar Nemzet 1971. július 3.
- Búcsú Bálint Lajostól. In.: Élet és Irodalom, 1974. március 9.
Forrás [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

