Kisfaludi Strobl Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisfaludi Strobl Zsigmond
Született 1884. július 1.
Alsórajk
Elhunyt 1975. augusztus 14. (91 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szobrászművész,
pedagógus
A budapesti Kossuth-emlékmű az Országház előtt, melynek főalakját Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette, mellékalakjai Kocsis András és Ungvári Lajos alkotásai

Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884. július 1.Budapest, 1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész. Rendkívül gazdag és tanulságos politikai kurzusokon és nemzeti határokon átívelő művészete. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz, a karakterformáláshoz, a szimbólumok megragadásához, de ha a megrendelő úgy kívánta, akkor készített „valóságábrázoló” emlékműveket.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végvári vitézek (1967) Eger, Dobó tér

Göcseji tanító gyermeke, eredeti családneve Strobel, művészneve Kisfaludi Strobl Zsigmond.[1] Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között Mátrai Lajos és Lórántfi Antal tanítványa volt. Eközben Stróbl Alajos irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult. Hazatérése után Radnai Béla és Székely Bertalan voltak a mesterei a Mintarajziskolában (1904-1908).

Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. 1912-ben a Rudics-díj segítségével bejárta Nyugat-Európát (Firenze, Róma, London, Párizs). Első köztéri megbízását 1913-ban kapta, Horváth Mihály történész monumentális köztéri szobrát kellett megterveznie, Szentesen állították fel 1934-ben az azonos nevű gimnázium közelében, ma a város főterén, a Kossuth tér közepén áll. Ezen emlékmű az akadémista művészeti irányzat szellemében készült, ekkorra már tökéletesen elsajátította Adolf Hildebrand klasszikus fegyelmet sugalló esztétikáját, e hivatalos művészeti irányzat követelményeit, amelyet szerencsére nála hamarosan oldottabbá tett a szecessziós áramlat iránti vonzalma, s saját romantikus lelkületéből fakadóan a neobarokk stíluselemek alkalmazása (lendület, mozgalmasság).

Az I. világháborúban sajtóreferensként szolgált a fronton. 1917-ben megrendelést kapott a királytól a Gorlicei áttörés ábrázolására, fel is állították Kassán. (Elpusztult). A hadsereg számos vezetőjéről portrét készített, köztük Arthur Arz von Straussenburg vezérezredesről. A forradalmak idején is alkotott, megformázott egy őszirózsás katonát.

Az 1920-as évektől számos I. világháborús hősi emlékmű elkészítésére kapott megrendelést. Köztéri alkotásai közül jóval több mint ötven áll hazai köztereken. 1927-28-ban angliai és amerikai utazásokat tett, nagy sikere volt ott portrészobraival. Portrészobrokat alkotott az arisztokrácia, a politikai és művészeti élet jeleseiről. Számos alkotását külföldi köztereken is felállították.

1921 és 1960 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, 1925-től rendes tanára. A két világháború közt és második világháború után is az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt a másik két klasszicizáló szobrász, Szentgyörgyi István és Sidló Ferenc mellett. 1947-ben állították fel Budapesten a Felszabadulási emlékművet (mai nevén Szabadság-szobrot).

1948-ban újra járt még Angliában, Franciaországban, majd többször is a Szovjetunióban és a korabeli szocialista szocialista országokban. 1949-ben Sztálin 70. születésnapjára rendeltek tőle egy szoborcsoportot, elkészítette márványból, az még Moszkvában most is megvan a Puskin Múzeumban, de itthoni másolatát (mészkőből készült és Budapest V. kerülete Szabadság terén állították fel 1950-ben) az 1956-os forradalomban a népharag lerombolta. A szoborcsoport egy munkás apát és feleségét, egy parasztasszonyt ábrázolt, s előttük két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt, akik virágfüzért tartanak a kezükben mintegy szimbolikusan, hogy felajánlják azt a diktátornak, adott esetben nyilvánvalóan a szobor keletkezésének körülményei és célzatossága váltotta ki a népharagot.[2] A konkrét háborús károk, ritkábban természeti csapások okozták a 20. századi köztéri szobrok pusztulását, mindezeknél sokkal gyakrabban a kurzusváltások vezettek a leselejtezéshez vagy lettek a megvalósítás gátjai. Kisfaludi Strobl által 1944-ben tervezett Horthy Miklós emlékmű is csak terv maradt, s csak gipsz makettje maradt fenn. Azonban a Kardját néző huszár (bronz, 42 cm; 1928) c. kisplasztikája nyomán ma is sorozatban készülnek herendi porcelánból színes figurák Hadik huszár néven.[3]

Kisfaludi Strobl portrészobrai kiemelkedően jelentősek, de a szobrászat többi területén is aktjai, domborművei, kisplasztikái, érmei, porcelán figurái, de gyakran monumentális emlékművei is nagy formagazdagságot, s anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást mutatnak. Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg Emberek és szobrok címen.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vénusz születése (aktszobor)
Szülészeti Klinika előcsarnoka
(Pécs, 1923)
G. B. Shaw portrészobra
Bronz, 45 cm magas
MNG (1932)
Benczúr Gyula portrészobra a szegedi Nemzeti Panteonban, Dóm tér
Kisfaludi Strobl Zsigmond sírja Budapesten, Kerepesi temető: 34/2-1-27. A művész saját alkotása.
Korb Flóris és családjának síremléke a Kerepesi temetőben.
Szobor az örök szovjet-magyar barátság tiszteletére
Barátságpark
Moszkva

Köztéren[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktszobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fürdő után (márvány, 1910)
  • Fürdés előtt (bronz, 65 cm; 1911)
  • Finálé (1911)
  • Guggoló lány (márvány, 40 cm; 1918)
  • Vénusz születése (akt- és köztéri szobor egyben, 175 cm; 1923, 1930, 1936)
  • A gyík (márvány, 1921)
  • Liliom (márvány, 1922)
  • Reggel (márvány, 45 cm; 1924)

Portrék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síremlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai a Kerepesi temetőben az alábbi személyek síremlékei:

  • A saját síremlékét is szobra díszíti
  • Barta Ferencné Kőnig Boriska (34-1-65),
  • Berczik Árpád (19/1-1-6),
  • Festetics Géza, gróf (10/1-1-8),
  • Halász Ferenc (24/1-1-1),
  • Huszár Károly (34-1-51),
  • Korb Erzsébet és Korb Flóris (51-1-2),
  • Kulin Sándor (37/1-2-15),
  • Lengyel Aurélné (34-1-8),
  • Meskó Pál (56-1-29).
  • Ország család (37/1-1-4),
  • Paulheim Ferenc (26-1-3),
  • Széchy Endréné (34-1-37),
  • Szentirmay Elemér (17/1-4-9),
  • Szurday Róbert (42-1-15),
  • Vágó család (34-1-11),
  • Weiner Leó (34/2-1-12).

Jelentősebb gyűjteményes kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészház (1909);
  • Ernst Múzeum (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932);
  • Műcsarnok (1954);
  • Göcsej Múzeum (1965, 1974).

Külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülőhelyén, Alsórajkán a volt Koller-kúriában működő polgármesteri hivatal a település neves szülöttének, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművésznek néhány alkotását bemutató emlékszobát őríz.[4]

1976-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond műveiből állandó kiállítást nyitottak a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.[5]

Művei közgyűjteményekben [6][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • British Museum, London;
  • Ermitázs, Szentpétervár;
  • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg;
  • Keresztény Múzeum, Esztergom;
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest;
  • Nemzeti Múzeum, Göteborg;
  • Puskin Múzeum, Szentpétervár;
  • Sárospataki Képtár;
  • Tretyakov Képtár, Moszkva;
  • Vay Ádám Múzeum, Vaja.

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hadik huszár
Herendi porcelán kisplasztika
Kisfaludi Strobl Kardját néző huszár című műve nyomán

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A név helyes írásmódja Strobl, szemben Stróbl Alajos szobrászművész családnevével. A Magyar életrajzi lexikon (1000–1990), a [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html Képzőművészet Magyarországon, az Új magyar életrajzi lexikon (Bp., Magyar Könyvklub, 2002), a Kortárs magyar művészeti lexikon (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2000), az Emberek és szobrok c. emlékiratkötete (1969) és a Magyar Nemzeti Bibliográfia mind a rövid o-s alakot hozza.
  2. A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép című szoborcsoport, szoborlap.hu
  3. Herendi termékek, kisplasztikák
  4. Kisfaludi Strobl Zsigmond-emlékszoba
  5. Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjtemény, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
  6. Lista www.artportal.hu nyomán.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kisfaludi Strobl Zsigmond lásd 185-186. p.
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 929–931. o. ISBN 9635474148  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfaludi Strobl Zsigmond témájú médiaállományokat.