Óz, a csodák csodája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óz, a csodák csodája
(The Wizard of Oz)
WIZARD OF OZ ORIGINAL POSTER 1939.jpg
Moziposzter
Rendező Victor Fleming
Richard Thorpe
King Vidor
Producer Mervyn LeRoy
Alapmű L. Frank Baum
Műfaj fantasyfilm
musicalfilm
Forgatókönyvíró Noel Langley
Edgar Allan Woolf
Florence Ryerson
Főszerepben Judy Garland
Zene Herbert Stothart
Harold Arlen
Operatőr Harold Rosson
Vágó Blanche Sewell
Gyártás
Gyártó Metro-Goldwyn-Mayer
Ország  USA
Nyelv angol
Időtartam 98 perc
Költségvetés $2 777 000
Forgalmazás
Forgalmazó Amerikai Egyesült Államok Metro-Goldwyn-Mayer
Magyarország Mokép (mozi, 1960 / 1976)
Magyarország 2000. (VHS, 2000)
Bemutató Amerikai Egyesült Államok 1939. augusztus 25.
1. szinkron
Magyarország 1960. december 8.
2. szinkron
Magyarország 1977. január 13.
3. szinkron
Magyarország 1992. december 25. (MTV 2)
4. szinkron
Magyarország 2000. (VHS)
Magyar adó 3. szinkronnal
MTV2
Duna TV
TV2
Bevétel $16 538 431
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

Az Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz) című film L. Frank Baum népszerű meseregényének filmváltozata. (Az eredeti mű címe magyarul is azonos, de Óz, a nagy varázsló címmel is megjelent, eltérő fordításban.)

A film története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film 1939-ben készült, Judy Garland, Ray Bolger, Bert Larh és Jack Haley főszereplésével. Victor Fleming alkotása az Óz-könyv legsikeresebb filmváltozata. A két Oscar-díjjal jutalmazott film világhírűvé tette az akkor még csak 17 éves Judy Garlandot. A film sok mindenben eltér a könyvtől, sok benne az újítás.

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dorothyt egy forgószél Óz birodalmába repíti, ahol Glinda, a Jó Boszorkány adja tudtára, hogy elpusztította a Gonosz Keleti Boszorkányt. Dorothy a Jó Boszorkánytól megkapja a Gonosz Boszorkány Piros Cipellőjét, ám a Nyugati Boszorkány (A Keleti Boszorkány húga) megharagszik a lányra, s meg akarja szerezni tőle a varázscipőket. A Sárgaköves Úton Dorothy elindul Smaragdvárosba, hogy Óz, a nagy varázsló hazarepítse a fekete-fehér Kansasba. Útközben találkozik a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és a Gyáva Oroszlánnal, akiknek ész, szív és bátorság kell. Ők is Dorothyval mennek. Útközben a Nyugati Boszorkány elrabolja a lányt, de ő a barátai segítségével legyőzi a gonosz boszorkányt, aki elolvad. A nagy Ózról pedig kiderül, hogy csak egy közönséges szélhámos, de Glinda segítségével mindenki megkapja, amit akar, Dorothy pedig végre hazajut, azaz felébred.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerep Színész Magyar hang
1. magyar változat (1960) 2. magyar változat (1976) 3. magyar változat (1992) 4. magyar változat (2000)
Dorothy Gale Judy Garland Váradi Hédi Kútvölgyi Erzsébet Szinetár Dóra Huszárik Kata
Toto Terry
Óz / Kocsis / Smaragdváros kapuőre / Marvel professzor Frank Morgan Latabár Árpád Csákányi László Tordy Géza Makay Sándor
Hunk Andrews / A madárijesztő Ray Bolger Rátonyi Róbert Szatmári István Rátóti Zoltán Kaszás Attila
Hickory Twicker / A bádogember Jack Haley Gábor Miklós Sztankay István Harsányi Gábor Csuja Imre
Zeke / A gyáva oroszlán Bert Lahr Márkus László Haumann Péter Reviczky Gábor
Henry bácsi Charley Garapewin Kőmíves Sándor ? Csákányi László Kun Vilmos
Emily 'Em' néni Clara Blandick Gobbi Hilda Náray Teri Tolnay Klári ?
Miss Almira Glunch / a gonosz nyugati Boszorkány / a keleti Boszorkány Margaret Hamilton Vay Ilus Kiss Mari Olsavszky Éva
Glinda, az északi jó boszorkány Billie Burke Simor Erzsi Tábori Nóra Hámori Ildikó Bencze Ilona

A varázsló neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar változattal szemben mind az eredeti nyelvű filmben, mind a könyvben, Ózt általában a Varázslóként emlegetik. A film eredeti címének („The Wizard of Oz") tükörfordítása is (Óz varázslója / Az ózi Varázsló) ezt mutatja. Az, hogy miért ez a neve, csak a második Óz-könyvben, az 1904-ben megjelent „The Marvelous Land of Oz” címűben (magyar: Óz csodálatos földje) derül ki, hogy a Varázsló eredeti neve Oscar Zoroaster Phadrig Isaac Norman Henkel Emmannuel Ambroise Diggs (monogramja O.Z.P.I.N.H.E.A.D.), ám mivel ez tartalmazza a „pinhead” (magyar: gombostűfej) szót, szimplán „Oz”-ra rövidítette.

Az eredeti mű közgazdasági vonatkozású meseként született, az Egyesült Államokban ekkor folyt a vita az arany alapú fizetőezköz hitelpénzre cseréléséről. (A rendelkezésre álló arany mennyisége ekkor már nem képes fedezni a gazdaság csereeszközének mennyiségét.) Óz nem más, mint az uncia (oz), mint súlymérték. A sárgatéglás út pedig azok az aranyrudak (téglák), amiknek az erőltetése már nem vezet sehová, csak egy látszat világba, ahol egy hatalom nélküli "varázsló" él, aki elárulja magáról, hogy semmit sem tud. Azok, akik hozzá fordultak, mindennnel rendelkeznek, amire szükségük van, hisz a kalandok során bebizonyították, hogy van szívük, bátorságuk és eszük (áru- és/vagy szolgáltatásfedezet, ami a gazdaság teljesítményéből ered.)

Díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]