Vay Ilus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vay Ilus
Születéskori neve Horváth Ilona
Született 1923. február 20.
magyar 1919-1946 Budapest
Elhunyt 2008. október 28. (85 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa 1. Hajós Zoltán
2. dr. Egry László
Foglalkozása színésznő
Művészneve Vay Ilus
Fontosabb szerepei Cukrászlány (Jómadár)
Nevelőnő (Éjjeli zene)
Ápolónő (Özvegy menyasszonyok)
Leila (A három testőr Afrikában)
Gruberné (Miss Arizona)
Fontosabb munkái Menyasszony
Yma Sumac paródia
Kitüntetései Kiváló határőr

Vay Ilus az IMDb-n

Vay Ilus (Budapest, 1923. február 20.Budapest, 2008. október 28.) magyar színésznő. Vay Ádámnak, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának a leszármazottja.

Származása és családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti neve Horváth Ilona. Anyai ágon a történelmi Vay családból származik, és kezdő színészként, hogy megkülönböztesse magát egy másik, akkor már pályán lévő Horváth Ilona (Ica) színésznőtől, anyja családnevére cserélte a születési nevét, így lett Vay Ilona, illetőleg Vay Ilus. Apja Horváth Mihály,[1] akit nem említ név szerint a könyvében, a Beszkárt-nál, a BKV elődjénél dolgozott, de sokáig anyja egyedül nevelte őt és testvéreit, mert apja világgá ment egy időre. Könyvében édesanyját név szerint is említi, aki Vay Margit volt. Vay Ilus könyvében Vay Miklós szobrászművészt (18281886) tartotta anyja nagyapjának[2], bár ezt hiteles forrás nem támasztja alá, hiszen Vay Miklós szobrászművész nem nősült meg, és nem hagyott hátra utódokat, lásd Gudenus (1996:168). A Vay genealógia szerint az ő édesanyja egy másik ág leszármazottja volt, mégpedig Vay Ádám II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitánya 6. leszármazottja.[1] Fia egyik internetes oldalán Vay Györgyöt tartja Vay Ilus anyai nagyapjának, aki állítása szerint Vay Miklós szobrászművész fia volt.[3] Ez azonban nem nyugszik hiteles forrásokon, hiányoznak az okmányi adatok.[4] Színészi ambícióiban az is segített számára elfogadtatni a színjátszást az édesanyjával, hogy egy rokona, Vay Miklósné Balásházy Zsófia (Zsófi tant) Hunyady Margit színésznőnek, Hunyady Sándor édesanyjának volt az anyai nagynénje.[5] Három testvére volt: Horváth György, Horváth Ferenc és Horváth Irén. Nővérének, aki a gyermeke szülésébe halt bele, fodrászüzlete volt, ahol V. I. is fodrásztanonckodott, és szórakoztatta a vendégeket. Vay Ilus kétszer kötött házasságot. Első férje Hajós Zoltán színházi világosító, az Elektromos Művek főmérnöke, később a Találmányi Hivatal igazgatója, akihez 1949 januárjában ment férjhez, de akitől néhány évi házasság után elvált. Második férje dr. Egry László orvos, aki a lakószomszédja volt. Vele 1969-ben házasodtak össze, de szintén elváltak. Egy fia született egy házasságon kívüli kapcsolatából 1953. május 3-án, Vay Péter. Az apa Pogány Antal férfiszabó, a "Lámpás", akinek férfiszabósága volt a Király utcában, és a budapesti éjszakai élet ismert alakja volt, és bár utólagosan a bíróság előtt elismerte apaságát, fia az édesanyja vezetéknevét viseli. Fia révén négy unokája van: Vay Márton (*1979. október 23.), Vay Gergely (*1982. június 30.), Vay Bernát Dániel (*1992. szeptember 4.) és Vay Viktória (*1995. szeptember 17.), aki a nagymama nyomdokain halad, és színészi babérokra tör. Fellépett a Nemzeti Színházban, és a Jóban Rosszban c. sorozatban is szerepelt.[6] Örökbe fogadott lánya Győri Mária, akit 1946-ban vett gondozásba az árvaházból három és fél évesen.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten nevelkedett, először Erdélyi Mihály színi neveldéjében tanult, akinek három színháza is volt Budapesten. Első színpadra lépése 1938 október 7-én történt Erdélyi Mihály óbudai Kisfaludy Színházában a Budapest–Wien c. darabban egy virágcsokros kislányt játszott. Elvégezte az Országos Színészegyesület iskoláját. A Színész Kamara előtt tett vizsgát. Földessy Géza társulatánál táncoslányként működött. Vaszary Piri utódjának tartották. 1942-ben a Royal Revü Színházhoz szerződött. Első filmszerepét alig húszévesen, 1943-ban játszotta a Jómadár című filmben, egy kis cukrászjelenetben játszott egy cukrászlányt. Első nagyobb filmszerepe az 1943-as Éjjeli zene volt, amelyben egy nevelőnőt játszott Bilicsi Tivadar és Sárdy János oldalán.

1943-tól több vidéki és fővárosi színházban játszott, és vándortársulatokkal járta az országot. 1944 augusztusától 1945. március 15-éig a Nemzeti Színház legfiatalabb tagja volt. Többek között Csákányi Lászlóval, Bessenyei Ferenccel és Horváth Tivadarral együtt alkották az ifjak csapatát. Első szerepe a Nemzetiben A szókimondó asszonyság-ban az első mosólány szerepe volt. A tagsága azért szűnt meg, mert a társulatot feloszlatták 1945. március 15-ével, és mindenkit szélnek eresztettek. A második világháború után ezért is kérdőre vonták, nyilasbérencnek tartották, de Ráday Imre kiállt mellette, amikor mindenkinek igazolnia kellett a múltját. Vay Ilus erről így emlékezik: "Aztán az egyik, a leggyűlölködőbb felugrott a helyéről, és vérben forgó szemekkel támadott nekem a legfőbb, leggyanúsabb tettemért: »...és hogy került maga a Nemzeti Színházba?!« Erre minden erőm elhagyott, ájulás környékezett, és csak nagyon messziről hallottam, hogy Ráday Imre erélyesen, túlkiabálva a támadóm hangját, felcsattan: »Mert tehetséges!«"[7]

Erenthal Teddy igazgató visszahívta a Royal Revü Színházba, mely az államosításkor a Fővárosi Varieté nevet vette fel. Innen 1949-től rövid ideig a Vígszínházhoz[8] szerződött, majd a Szendrő József alapította József Attila Színházhoz került. Szendrő leváltása után felmondott, 1956-ban részt vett az Operettszínház alakuló gyűlésén, ahol beszédet is mondott. 1957 elején a Szenes Iván vezette Budapest Varietéhez került. 56-os tevékenysége miatt eltiltották mindennemű színpadi tevékenységtől, és csak Szenes Iván közbenjárására kapta vissza működési engedélyét, de csak az Országos Cirkusz Vállalat intézményeiben. Így felléphetett a Kamara Varietéban és a Fővárosi Nagycirkuszban is. Szenes Iván leváltása után kirúgták, majd a Romhányi József alapította és irányította SZOT Művészegyüttes tagja lett. Romhányi leváltása után feloszlatták az együttest, de nem bocsáthatták el hivatalosan, mert másfél évvel állt a nyugdíj előtt, de színészként sem akarták alkalmazni, így hosszú és keserves minisztériumi utánjárást követően harcolta ki a színházi státust, és így lett másodszorra a Nemzeti Színház tagja. Erről így vall könyvében: „»Az ilyenfajta problémákra van a minisztériumnak egy megoldási lehetősége, szabad státusa. Ami azt jelenti, hogy miniszteri státussal a Nemzeti Színház tagja lehet, igaz, hogy csak fél gázsival és csupán névleg, aztán valamelyik másik színházhoz helyeződhet mint vendégszereplő, és ott majd az ottani foglalkoztatás szerint egészítik ki az anyagi juttatását.« Kábultan hallgattam a szavait, és amikor megkérdezte, hogy melyik színháznál szeretnék »vendégszereplő« lenni, nem ismertem fel a hangom, amint kimondtam: »Réges-régen szeretnék a Vidám Színpad tagja lenni...«”[9] A Szalai József igazgatta Vidám Színpadon azonban keserű időszak következett számára, mert folyton megalázták. 1978. február 20-án hivatalosan is elérte a nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjba vonult, és elhagyta a Vidám Színpadot.

Kazimir Károly felkérése 1981-től 1991-ig a Thália Színházban játszott, ahol közös öltözője volt Turay Idával. Esztergályos Cecíliával a címszerepben játszotta a Miss Arizonában Gruberné szerepét többek között. Majd a Mikroszkóp Színpadnál is eltöltött egy évadot Sass József felkérésére a Zsarukabaréban. Egyénisége, humora főleg karakterszerepekben érvényesült. Fellépett az éjszakai szórakozóhelyeken is, mint pl. a Moulin Rouge-ban (Budapest Kávéház). Sokat szinkronizált, és a Rádiókabaré állandó szereplője is volt. Ezzel kapcsolatban a következő humoros történetet meséli könyvében: „A telefonban a rádiófelvételek ügyelője szólalt meg: »Ilus? Itt Bán Zoli... Marton Frici, a Rádiókabaré rendezője akar veled beszélni. Várj átadom!"« A »Rádiókabarénak« szinte állandó szereplője voltam, Marton Frigyes meg a barátom, ezért meg kellett hallgatnom. Bár ne tettem volna! »Ilus, mit csinálsz most?« – kérdezte. »Most van a nászéjszakám!« – feleltem. »Hagyd abba, és gyere be a rádióba! Élethalál kérdése. Gyere azonnal, itt majd mindent megmagyarázok.« Döbbenten álltam. Kétségbeesve néztem a férjemre, a csodálatos franciaágyra – és lehullott rólam az álomhálóing, de sajnos nem azért, amiért felvettem. Hamar beértem a közeli Bródy Sándor utcai stúdióba. Ott izgatott emberek vártak, Szilágyi György társrendezővel együtt. Gyuri félrehívott, és zavartan mondta el, hogy itt éjfélkor át kell adni a stúdiót, addig be kell fejezni a felvételt, de probléma van. Az egyik szerepet nem sikerült megoldani, pedig el sem hinném, hogy ki mindenki próbálkozott már vele. Már csak bennem bíznak, és tudják, hogy én majd... »Milyen figuráról van szó?« – kérdeztem. »Egy majmot kell utánozni, amelyik az »Oh, sole miót« énekli« – dadogta nekem restelkedve. Torkomon akadt a meglepetés. Ekkora »megtiszteltetés« engem még nem ért. Kimentem a mosdóba gyakorolni. Először azt próbálgattam, hogy hogyan makog egy majom, aztán már csak azt kellett elkapni, hogy miként énekel. Jelentettem, hogy megvan a megoldás, és pirulva, lámpalázasan, szégyenkezve makogtam a mikrofon előtt – a nászéjszakám kellős közepén.”

Kitűnő énekhangja volt, amit bizonyít, hogy a Zeneakadémián is felléphetett 1956-ban a híres négy oktávot énekelni tudó Yma Sumac paródiájával.

Utoljára az Egy bolond százat csinál című filmben játszott mint az anyakönyvvezető egyik segédkezője, Margitka néni szerepében.

A színházművészet élő tanúja, szinte minden jelentős, nagy művésszel együtt játszott a színpadon. Miközben bohóckodtam című könyvében emlékeit írta meg. Blogja a www.szineszkonyvtar.hu oldalon található. A www.szinhaz.hu oldalon a róla elnevezett topicon élete utolsó heteiben is jelen volt és a rajongóival, ismerőseivel beszélgetett.

Közéleti tevékenységet is folytatott egyszer. 1963-ban a VIII. kerület tanácstagja lett. Megbízólevelét Hajós Zoltánné néven állították ki, de lemondott a mandátumáról, mikor azt vette észre, hogy csak a nevére van szükség, és érdemi eredményeket nem tud elérni.

Színészi tehetségét, tevékenységét soha semmilyen díjjal nem jutalmazták. Életében csak egy kitüntetést vehetett át a Kiváló határőr kitüntetést a "Menyasszony" c. műsorszámáért, melyet a laktanyákban adott elő határőr kiskatonák előtt. Ennek a kitüntetésnek nagyon örült, és büszkén mutatta Kossuth-díjas és érdemes művész kollégáinak.

Könyvében így vall életéről a bevezetőben: "Színésznő voltam Magyarországon. A XX. század történelmi kavargásában voltam résztvevője, tanúja a színházi életünknek. Most, az öregkori magányomban fel-feltűnnek az emlékeim, és csodálkozom, hogy mindezek megtörténtek velem és másokkal. Fülön csíptem őket, és megírtam, csak úgy – magamnak. Meg a fiamnak és az unokáimnak. De úgy hiszem, izgalmasak, érdekesek lehetnek másoknak is."[10]

Fia, Vay Péter így összegzi édesanyja pályafutását: „Édesanyám, aki Vay Ilus néven, sok évtizeden át volt kiemelkedő színésznője a magyar színjátszásnak. Az Ő kalandos életének nagy részben társa, szereplője, tanúja voltam, vagyok. Úgyszólván beleszülettem, és ez nagyon jó volt, de sokszor, ott, akkor a gödör fenekén, nem csillogott az a derű, amivel ezeket a történeteket le lehetett írni, és el lehet olvasni. Sok bátorság kellett ehhez az őszinteséghez.”[11]

Főbb színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Első mosólány (Victorien Sardou: Szókimondó asszonyság)
  • Ica (Bencsik Imre: Kölcsönlakás)
  • Anna (Konsztantyinov–Racer: Segítség, válunk!)
  • Igazgatóné (Kaposy Miklós: Egy komisz kölök naplója)
  • Langó Szerefin (Csiky Gergely: Nagymama)
  • Mina Néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
  • Anette (Kiritescu: Szarkafészek)
  • Hollanderné (Molnár Ferenc: Liliom)
  • Gruberné (Fedor–Szilágyi–Rátonyi: Miss Arizona)

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hotel Kikelet – 1937
  • Szeptember végén - 1943
  • Jómadár (cukrászlány) – magyar játékfilm, 1943, rendezte: Ráthonyi Ákos
  • Anyámasszony katonája (Éva) – magyar játékfilm, 1943, rendezte: Ráthonyi Ákos
  • Éjjeli zene (a Pallay-lányok nevelője) – magyar játékfilm, 1943, rendezte: Bán Frigyes
  • Magyar sasok – magyar játékfilm, 1943, rendezte: László István
  • A vadon fia – magyar kisjátékfilm, 1944
  • Mágnás Miska – 1948
  • A város alatt – 1953
  • Dollárpapa – 1956
  • Két vallomás – 1957
  • Házasságból elégséges – 1960
  • Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? – 1964
  • Özvegy menyasszonyok – 1964
  • Sok hűség semmiért – 1966
  • Alfa Rómeó és Júlia – 1968
  • A halhatatlan légiós – 1971
  • Lila ákác – 1972
  • Akli Miklós – 1986
  • A három testőr Afrikában – 1996
  • Egy bolond százat csinál – 2006

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jó estét nyár, jó estét szerelem - 1971
  • Az 1001. kilométer – 1973
  • Kínai kancsó (filmnovella) – 1974
  • Robog az úthenger: Kultúrházavatás – 1976
  • Mint oldott kéve 1–7. - 1983
  • A Szomszédok tévésorozatban is feltűnt, 1997 januárjában, a 253. fejezetben, mint Sümeghy Oszkár operaénekes (Palócz László) rajongója, akivel a művész a postán találkozik.

Szinkronszerepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak és kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiváló határőr

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Lásd Euweb/Vay Genealogy
  2. Vö. Vay (2006:23).
  3. http://www.radixforum.com/surnames/vay/ Valamint szóbeli közlés alapján anyai nagyanyja Králik Jolán volt és nem Ibrányi Piroska.
  4. Vay Ilus nem nevezi meg név szerint a könyvében sem anyai nagyapját, sem anyai nagyanyját, csak egyszerűen Vay Miklóst említi mint felmenőjét. Lásd Vay (2006:23). Ha esetleges házasságon kívüli utódokról lenne szó, azt hitelt érdemlően igazolni kell, azonban ezzel szemben a fentebb említett Vay Ádám ágán megjelenik Vay Ilus édesanyja, aki Horváth Mihályhoz ment feleségül. Lásd Euweb/Vay Genealogy
  5. Lásd Alexander Brody szerk.: Hunyady Margit – Egy mai történet a tizenkilencedik századból, Ulpius-ház, 2006, Budapest. Vay Ilus tévesen nevezi Hunyady Margitot anyja unokatestvérének, aki így nem is volt vérrokona, csak távoli családi kapcsolat fűzte őket össze.
  6. PORT.hu/Vay Viktória
  7. Vay (2006:127)
  8. Ekkor Magyar Néphadsereg Színháza néven futott.
  9. Vay (2006:320–321)
  10. Vay (2006:5)
  11. Vay Ilus: Miközben bohóckodtam

Könyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vay Ilus: Miközben bohóckodtam, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Székely György (főszerk.): Magyar színházművészeti lexikon, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. ISBN 963-05-6635-4
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája IV. kötet, Budapest, Heraldika, 1998.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]