Gaál Franciska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaál Franciska
Gaál Franciska2.jpg
Gaál Franciska
Születéskori neve Silberspitz Szidónia vagy Galizenstein Fáni
Született 1903. február 1.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt 1973. január 2. (69 évesen)
USA New York
Foglalkozása színésznő

Gaál Franciska az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Gaál Franciska, neve eredetileg Silberspitz Szidónia, egyéb névváltozat: Galizenstein Fáni (Budapest, 1903. február 1.New York, 1973. január 2.) magyar színésznő, elsősorban az 1945 előtti évek népszerű naivája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokgyerekes zsidó családba született, Silberspitz Lipót és Pfeifer Regina lányaként. Apjának vendéglője volt Budán. A budapesti Színművészeti Akadémián és a színészegyesület színészképzőjében tanult. Ebben az időben változtatta meg a nevét, Gál Gyula, a Színiakadémia tanára javaslatára. 1920-ban mutatkozott be az Eskütéri Színházban, A baba című operettben, majd 1922-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, miután sikeresen ugrott be a Buta ember című darabba, az egyik szereplő, Dajbukát Ilona betegsége miatt. 1919-ben már filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék című némafilmjében játszott (első némafilmjei elvesztek, csak Az egérből maradt fenn néhány perces töredék).

Gyakran váltogatta a színházait: több színháznak is társulati tagja volt (Magyar Színház, Vígszínház, Renaissance Színház, Belvárosi Színház, Operettszínház stb.), miközben más helyeken is játszott, adott darabokra szerződve. Gyorsan népszerűvé vált a színházi és filmbeli szerepei révén, főleg naiva szerepeket játszott. Molnár Ferenc több előadását is megnézte, és az ő számára írta az Ibolya és A jótündér főszerepét. Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, utalva alkatára, állandó pörgésére, szerepeire.

1922. június 11-én Budapesten férjhez ment Lestyán Sándor újságíróhoz,[1] akitől 1933-ban elvált.[2] Ugyanebben az évben nevét Galra változtatta.[3]

A Székely István filmrendező által készített próbafelvételek eljutottak Bécsbe és Berlinbe, és ennek révén kapott ottani szerepeket, és aratott az osztrák és a német filmekben sikereket. A német nyelvterületen új karakterként futott be, a korabeli sajtókritikák természetességéről, temperamentumáról, frissességéről írtak. 1937-től már Hollywoodban is filmezett a Paramount Pictures filmgyárban. Első amerikai filmje a Kalózkisasszony (1938) volt, Cecil B. DeMille rendezésében. Az 1930-as évek közepén a németországi fasizmus előretörése miatt hazaköltözött. A Németországban forgatott, de ott politikai okok miatt be nem mutatható filmjei nagy sikert arattak Magyarországon, majd a Szovjetunióban, sőt Gaál Franciska Sztálin egyik kedvence is lett. A Péter című film az 1935-ös Moszkvai Nemzetközi Filmkiállításon a legjobb filmvígjáték címet nyerte el. Hamarosan azonban a zsidótörvények miatt már itthon sem kapott szerepeket, sőt nemsokára már bujkálni is kényszerült, második férje, Dajkovich Ferenc ügyvéd balatoni villájában. A megérkező szovjet katonák felismerték a náluk sztárnak számító színésznőt, és ennek megfelelő elbánásban részesült, még két hónapos vendégszereplést is szerveztek számára a Szovjetunióban.

Gaál Franciska 1946-ban még szerepelt a Vígszínház Claudia című darabjában, de 1947-ben férjével végleg Amerikába költözött. Néhány darabban játszott a Broadway-n, fellépett amerikai magyarok számára rendezett eseményeken, tanított Erwin Piscator színiiskolájában, de lassan ott is elfeledték. Férje halála után magányban, visszavonultan élt. 1956-ban elterjedt, hogy meghalt, még az 1964-ben megjelent magyar kiadású Filmlexikon is ezt a dátumot közli halála éveként. Gaál Franciska valójában 1973. január 2-án hunyt el egy New York-i szegénykórházban.

Emlékét 2009 szeptemberében Miskolcon, a Színészmúzeumban rendezett kiállításon idézték meg. A CineFest eseményeihez kapcsolódó tárlat anyagát 2010 nyarán a londoni Magyar Kulturális Intézetben, 2014-ben Moszkvában is bemutatták.[4]

Színházi szerepeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Máté gazda és a törpék (1919, néma)
  • Az áruház gyöngye (1921, néma)
  • A corneville-i harangok (1921, néma)
  • Az egér (1921, néma)
  • Paprika (1932, német)
  • Pardon, tévedtem (1933), Skandal in Budapest (1934, német változat)
  • Csibi (1934, osztrák)
  • Tavaszi parádé (1934)
  • Péter (1934)
  • Kismama (1935)
  • Kati (1935, osztrák)
  • Lili kisasszony (1936, osztrák, 1949-ben felújítva)
  • Kalózkisasszony (1938, USA)
  • Párizsi nászút (1838, USA)
  • Az utolsó Katalin (1839, USA)
  • XIV. René (1946, osztrák-magyar-román, befejezetlen)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Budapest I. ker. állani házassági akv. 399/1922.
  2. 26.P.36161/1933. sz. bpesti kir. törvsz. ítélet.
  3. 16.205/1933 III.B.ch.sz.
  4. Egy magyar színésznőt ma is imádnak az oroszok. nepszava.hu (2014. máj. 23.) Hozzáférés: 2014. máj. 23.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Franciska témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]