Gaál Franciska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaál Franciska
Gaál Franciska.jpg
Gaál Franciska
Születéskori neve Silberspitz Szidónia vagy Galizenstein Fáni
Született 1904. február 1.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt 1973. január 2. (68 évesen)
USA New York
Foglalkozása színésznő

Gaál Franciska az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Gaál Franciska, neve eredetileg Silberspitz Szidónia vagy Galizenstein Fáni (utóbbi feltehetően művésznév) (Budapest, 1904. február 1.New York, 1973. január 2.) magyar színésznő, elsősorban az 1945 előtti évek népszerű naivája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokgyerekes családba született, apjának vendéglője volt Budán. A budapesti Színművészeti Akadémián és a színészegyesület színészképzőjében tanult. Ebben az időben változtatta meg a nevét, Gál Gyula, a Színiakadémia tanára javaslatára. 1920-ban mutatkozott be az Eskütéri Színházban, A baba című operettben, majd 1922-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, miután sikeresen ugrott be a Buta ember című darabba, az egyik szereplő, Dajbukát Ilona betegsége miatt. 1919-ben már filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék című némafilmjében játszott (első némafilmjei elvesztek, csak Az egérből maradt fenn néhány perces töredék).

Gyakran váltogatta a színházait: több színháznak is társulati tagja volt (Magyar Színház, Vígszínház, Renaissance Színház, Belvárosi Színház, Operettszínház stb.), miközben más helyeken is játszott, adott darabokra szerződve. Gyorsan népszerűvé vált a színházi és filmbeli szerepei révén, főleg naiva szerepeket játszott. Molnár Ferenc több előadását is megnézte, és sz ő számára írta az Ibolya és A jótündér főszerepét. Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, utalva alkatára, állandó pörgésére, szerepeire.

1922. június 11-én férjhez ment Lestyán Sándor újságíróhoz.

A Székely István filmrendező által készített próbafelvételek eljutottak Bécsbe és Berlinbe, és ennek révén kapott ottani szerepeket, és aratott az osztrák és a német filmekben sikereket. A német nyelvterületen új karakterként futott be, a korabeli sajtókritikák természetességéről, temperamentumáról, frissességéről írtak. 1937-től már Hollywoodban is filmezett a Paramount Pictures filmgyárban. Első amerikai filmje a Kalózkisasszony (1938) volt, Cecil B. DeMille rendezésében. Az 1930-as évek közepén a németországi fasizmus előretörése miatt hazaköltözött. A Németországban forgatott, de ott politikai okok miatt be nem mutatható filmjei nagy sikert arattak Magyarországon, majd a Szovjetunióban, sőt Gaál Franciska Sztálin egyik kedvence is lett. A Péter című film az 1935-ös Moszkvai Nemzetközi Filmkiállításon a legjobb filmvígjáték címet nyerte el. Hamarosan azonban a zsidótörvények miatt már itthon sem kapott szerepeket, sőt nemsokára már bujkálni is kényszerült, második férje, Dajkovich Ferenc ügyvéd balatoni villájában. A megérkező szovjet katonák felismerték a náluk sztárnak számító színésznőt, és ennek megfelelő elbánásban részesült, még két hónapos vendégszereplést is szerveztek számára a Szovjetunióban.

Gaál Franciska 1946-ban még szerepelt a Vígszínház Claudia című darabjában, de 1947-ben férjével végleg Amerikába költözött. Néhány darabban játszott a Broadway-n, fellépett amerikai magyarok számára rendezett eseményeken, tanított Erwin Piscator színiiskolájában, de lassan ott is elfeledték. Férje halála után magányban, visszavonultan élt. 1956-ban elterjedt, hogy meghalt, még az 1964-ben megjelent magyar kiadású Filmlexikon is ezt a dátumot közli halála éveként. Gaál Franciska valójában 1973. január 2-án hunyt el egy New York-i szegénykórházban.

Emlékét 2009 szeptemberében Miskolcon, a Színészmúzeumban rendezett kiállításon idézték meg. A CineFest eseményeihez kapcsolódó tárlat anyagát 2010 nyarán a londoni Magyar Kulturális Intézetben is bemutatták.

Színházi szerepeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Máté gazda és a törpék (1919, néma)
  • Az áruház gyöngye (1921, néma)
  • A corneville-i harangok (1921, néma)
  • Az egér (1921, néma)
  • Paprika (1932, német)
  • Pardon, tévedtem (1933), Skandal in Budapest (1934, német változat)
  • Csibi (1934, osztrák)
  • Tavaszi parádé (1934)
  • Péter (1934)
  • Kismama (1935)
  • Kati (1935, osztrák)
  • Lili kisasszony (1936, osztrák, 1949-ben felújítva)
  • Kalózkisasszony (1938, USA)
  • Párizsi nászút (1838, USA)
  • Az utolsó Katalin (1839, USA)
  • XIV. René (1946, osztrák-magyar-román, befejezetlen)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Franciska témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]