Havas Gertrúd
Havas Gertrúd (Budapest, 1927. május 5. – Budapest, 1982. április 11.) bábszínésznő, színésznő.
Havas Gertrúd 1943-ban végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját.[1] Az 1946-ban elvégzett Országos Színészképző iskola után rövid ideig a Ganz Hajógyárban dolgozott.[2]
Első munkahelye az Állami Faluszínház volt, melyet 1949 és 1955 között a Mesebarlang követett[1], mely az ország első állandó bábszínháza volt, és melynek alapítói között szerepelt 1947-ben. Az államosítás után Állami Bábszínház néven átalakult intézményben maradt. 1955-1958 között a Magyar Rádió munkatársaként vett részt mesék előadásában, de 1958-ban visszaszerződött az Állami Bábszínházba ahol annak vezető színészei között szerepelt.[1] A Bábszínház előadásaiban Európa szinte minden országában szerepelt.
A Jászai Mari-díjat 1966-ban és 1974-ben kapta meg.
Bálint Ágnes közvetlen munkatársa volt, és nem véletlenül. Közkedvelt gyermekmese-hang volt; ő adta a hangját a népszerű Mazsolának (Mazsola, Mazsola és Tádé, 1969-1973).
1982-ben férjével, Manócska megformálójával, Bölöni Kiss Istvánnal együtt hunyt el balesetben, szénmonoxid-mérgezésben.
Főbb szerepei [szerkesztés]
- Mazsola (Bálint Ágnes: Mazsola; Mazsola és Tádé);
- Petrák Sári (Kovács D.–Vajda A.–Darvas Sz.: Sztárparádé);
- Puck, Babvirág (Shakespeare: Szentivánéji álom);
- Piroska (Tóth E.: Piroska és a három kismalac);
- Kisfiú (Benedek A.: Az aranytollú madár);
- A tündér (Bartók B.: A fából faragott királyfi);
- Balerina, Cigánylány (Sztravinszkij: Petruska).
Források [szerkesztés]
- ^ a b c Mazsola halála. Hír24. (Hozzáférés: 2011. november 19.)
- ↑ Havas Gertrúd. NetLexikon. (Hozzáférés: 2011. november 19.)
- Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémiai kiadó, 1994
