Mensáros László
| Mensáros László | |
| Mensáros László a Rózsa Sándor tévésorozatban, 1971. | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1926. január 26. |
| Elhunyt | 1993. február 7. (67 évesen) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1957 – 1983 |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj (1956, 1969) Érdemes művész (1972) Kiváló művész (1978) Kossuth-díj (1980) Magyar Művészetért-díj (1989) |
|
Mensáros László (Budapest, 1926. január 26. – Budapest, 1993. február 7.) Kossuth-díjas magyar színművész, színházi rendező; koncepciós per elítéltje; Anyai nagyapja dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
1946-ban a Színész Akadémián kezdte meg tanulmányait, és csak 1952-ben diplomázott.
Kétszer is ült börtönben politikai okok miatt – 1949–1951 között, illetve 1958–1961 között.
Homoszexualitását a nyilvánosság előtt titokban tartotta, karrierje érdekében meg is házasodott. Bár idős korában foglalkoztatta az előbújás gondolata, betegsége, majd halála miatt erre sohasem kerülhetett sor.[1]
Szakmai pályája [szerkesztés]
Színészi pályafutását Debrecenben kezdte, 1952–1957-es évadokban szerepelt itt. Majd két évadra a Madách Színházba szerződött. Szabadulása után 1961–1964 között a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, majd 1964–1984 között ismét a Madách Színház tagja volt. 1984-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is vállalt szerepeket mind a Madách Színházban, mind pedig vidéken.
Szerepeit mélyen intellektuálisan, ugyanakkor ironikus-bölcsen, humoros megközelítéssel formázta meg. Előadóművészként jelentkezett a XX. század című műsorával, amellyel új műfajt honosított meg, a versmondás hazai művészetében[2].
Elismerései [szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1956, 1969)
- Érdemes művész (1972)
- Kiváló művész (1978)
- Kossuth-díj (1980)
- Magyar Művészetért-díj (1989)
- Magyar Örökség díj (2001) (posztomusz)
Fő szerepei [szerkesztés]
- Peter (Goodrich–Hackett: Anna Frank naplója);
- Tuzenbach, Csebutikin (Csehov: Három nővér);
- Hamlet (Shakespeare);
- Hlesztakov (Gogol: A revizor);
- Henry Higgins (Shaw: Pygmalion);
- Maximus (Illyés Gyula: A kegyenc);
- Bicska Maxi (Brecht–Weill: Koldusopera);
- Bokor Pál (Örkény István: Vérrokonok);
- Férfi (Arbuzov: Kései találkozás);
- Norman Thayer (Thompson: Aranytó);
- Lucifer (Madách: Az ember tragédiája);
- Saját előadóestje: XX. század (1965)
Filmszerepei [szerkesztés]
- Bolond április (1957)
- Butaságom története (1965)
- Aranysárkány (1966)
- Szevasz, Vera! (1967)
- Nyár a hegyen (1967)
- A múmia közbeszól (1967)
- Jaguár (1967)
- Három találkozás (1968)
- Halálnak halála (1969)
- Történelmi magánügyek (1969)
- Imposztorok (1969)
- Az ember tragédiája (1969)
- N. N. a halál angyala (1970)
- Szerelem (1971)
- Csárdáskirálynő (1971)
- Öt férfi komoly szándékkal (1971) (tévéfilm)
- Szerelmespár (1972)
- Ártatlan gyilkosok (1973)
- Giordano Bruno megkísértése (1973)
- …és a holtak újra énekelnek (1973)
- Ki van a tojásban? (1973)
- Szörnyeteg (1974)
- Sosem lehet tudni (1974)
- Megtörtént bűnügyek (1974)
- Segesvár (1974)
- 141 perc a befejezetlen mondatból (1974)
- Aranyborjú (1974)
- Feltételes vallomás (1978)
- Csillag a máglyán (1978)
- Telefonpapa (1982)
- Napos oldal (1983)
- Hosszú vágta (1983)
- Osztrigás Mici (1983)
- Privát kopó (1992)
Származása [szerkesztés]
| Mensáros László (Budapest, 1926. jan. 26.– Budapest, 1993. febr. 7.) színész |
Apja: nagykereki Mensáros Zoltán[4] (1892 körül– Budapest, 1946. július 17.) ügyvéd, honvédőrnagy |
Apai nagyapja: nagykereki Mensáros Zoltán |
Apai nagyapai dédapja: nagykereki Menszáros Dániel (1824–1893) 1848—49-es honvéd |
| Apai nagyapai dédanyja: n.a. |
|||
| Apai nagyanyja: ekécsi Bereczk Izabella (? – 1946 után) |
Apai nagyanyai dédapja: ekécsi Bereczk Béla[5] (1835 körül– Budapest, 1877. dec. 26.) ügyvéd |
||
| Apai nagyanyai dédanyja: Spuller Etelka |
|||
| Anyja: Springer Piroska[6] (1899 körül– Budapest, 1963. júl. 14.) |
Anyai nagyapja: Springer Ferenc[7] (Pest, 1863. október 15.– Budapest, 1920. október 29.) ügyvéd, politikus, az FTC alapító elnöke |
Anyai nagyapai dédapja: Springer Ferenc |
|
| Anyai nagyapai dédanyja: Förster Anna |
|||
| Anyai nagyanyja: Bauer Mária[8] (Alcsút, 1877, máj 2.– Budapest, 1953. aug. 14.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Dr. Bauer Antal[9] (1847 körül– Budapest, 1898. dec. 1.) főhercegi udvari- és margitszigeti fürdőorvos, róm. kat. |
||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Rosenbach Ida[10] (1854 körül– Budapest, 1933. márc. 11.) |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ „A gyóntatópapja csábította el Mensáros Lászlót”, Háttér Archívum, 2007. július 17.
- ↑ http://laulyster.multiply.com/journal/item/202/202?&show_interstitial=1&u=%2Fjournal%2Fitem
- ↑ Springer Ferenc és Bauer Mária házasságkötése, Bp. IX., 1896. április 29.
- ↑ Mensáros Zoltán gyászjelentése
- ↑ Bereczk Béla gyászjelentése
- ↑ Mensáros Zoltánné, Springer Piroska gyászjelentése
- ↑ Springer Ferenc gyászjelentése
- ↑ Springer Ferencné, Bauer Mária gyászjelentése
- ↑ Bauer Antal gyászjelentése
- ↑ Bauer Antalné, Rosenbach Ida gyászjelentése
Források [szerkesztés]
- OSZK gyászjelentések
Irodalom [szerkesztés]
- Galsai Pongrác: Egy színész lelkivilága (1976);
- Gyurkovics Tibor: Színház az egész – nem is – világ (1984).

