Galsai Pongrác
| Galsai Pongrác | |
| Születéskori neve | Galsai Pongrác |
| Született | Pécs, 1927. október 31. |
| Elhunyt | Budapest, 1988. április 22. (60 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, publicista, tanár, műkritikus, szerkesztő |
| Díjak | Gábor Andor-díj (1982) József Attila-díj (1983) |
Galsai Pongrác (Pécs, 1927. október 31. – Budapest, 1988. április 22.[1]) József Attila-díjas (1983) író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Galsai (Gombárovics) Pongrác római katolikus lelkész és Pókász Margit tanárnő gyermekeként született.
Általános iskolai tanulmányai után 1937-1945 között a pécsi Széchenyi Gimnázium[2][1] tanulója volt, itt érettségizett. Diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte meg 1949-ben. 1949-1954 között magyar szakos tanárként dolgozott Pécsett.
Első írásai már tizenévesen megjelennek a Pesti Hírlap-ban és a Sorsunk folyóiratban. Novelláit, tanulmányait, kritikáit a Magyarok, a Csillag, az Új hang, valamint heti és napilapok közölték. 1954-1957 között társszerkesztője Szántó Tibor és Csorba Győző mellett a Dunántúl című irodalmi folyóiratnak. A pécsi 1956-os eseményekben betöltött szerepe után Budapestre költözött. 1958-1983 között a Nők Lapja irodalmi rovatvezetője, majd főmunkatársa volt. Közben 3 évig a dramaturgja az Abody Béla által vezetett Vidám Színpadnak. Színházi és filmkritikáit az Élet és Irodalom is rendszeresen közölte. 1982-től 5 évig a Rakéta Regényújság fő irányítója volt. Itt új műfajt teremt "afféle folytatásos antológiát". 186 magyar kortárs író 149 kézirata jelent meg a Rakéta Irodalmi Kávéház rovatban.
Művei [szerkesztés]
- Társtalanok (irodalmi tanulmányok, 1957)
- Bajor Gizi játékai (életrajz, 1971)
- Öltözőtükör Színészportrék, 1971)
- Csortos Gyula (életrajzi esszé, 1972)
- Egy hipochonder emlékiratai (esszéregény, 1974). Színpadi változatát a Thália Színház mutatta be.
- A besurranó szerkesztő (tanulmányok, novellák, 1976)
- 12+1 fő (íróportrék, 1978)
- An-tan-té-nusz (kisebb prózai írások, 1979)
- Nézzük a tévét (tanulmány, 1979)
- Maradjatok reggelig (válogatott elbeszélések, 1982)
- Páternoszter (esszék, portrék, cikkek, 1983)
- Élettelen élettársak (Kortársak írásaival, Kaján Tibor illusztrációival, 1983)
- Hulló karácsonyfák (novellák, hangjátékok, 1984)
- Este 7 után (színikritikák, bírálatok, 1985)
- Pasziánsz (válogatott írások, 1985)
- Záróra a Darlingban (kisebb prózai írások, 1986)
- Egy hipochonder emlékiratai (2. Bővített kiadás, 1987)
- Rakéta Irodalmi Kávéház (Kortársak novelláival, szerkesztette: Zsámboki Zoltán, 1988)
- Csúnya nők dicsérete (kisnovellák, 1988)
- Személyleírás (Válogatott elbeszélések, 1990)
Díjai [szerkesztés]
- József Attila-díj (1983)[1]
Képek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6

