Czeizel Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czeizel Endre
Életrajzi adatok
Született 1935. április 3. (79 éves)
magyar 1919-1946 Budapest
Ismeretes mint orvos-genetikus
Nemzetiség magyar

Czeizel Endre (Budapest, 1935. április 3. –) orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.

Ifjúkora és tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait a budapesti cisztercita gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte.[1]

Orvosi és tudományos pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a Humángenetikai és Teratológiai Osztály munkatársa lett. Mellékállásban a János Kórházban dolgozott, 1973-ig mint a szülészeti osztály családtervezési tanácsadója, majd 1973-tól főorvosként vezette a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot (1984-től osztályt). Ekkor lett a WHO központ igazgatója is.[1][2]

1973 óta végez genetikai tanácsadást. 1984 után egy időben az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) dolgozott. Kutatásai kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemiológia. Kiemelkedő szerepet vállalt a genetikai ismeretterjesztésben. Hat televíziós sorozat szerkesztő-műsorvezetője volt. Ő alapította Budapest XIV. kerületében a Családtervezési Központot. Számos tudományos társaság tagja.

1996-98-ig a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt, innen ment nyugdíjba. Létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, bevezette a genetikai tanácsadás szervezett módszerét, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az optimális családtervezési modellt. Ma is az egészségmegőrző és genetikai tanácsadás népszerűsítője.[1][2]

1997-ben perbe fogták Gáti Mariann és társai magyar–amerikai örökbefogadási bűnügyében. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla egy pontban bűnösnek találta és kétszázezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.[3] Ügyéről könyvben is beszámolt.

Előmenetele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1966: az orvostudományok kandidátusa [1]
  • 1978: az orvostudományok doktora (MTA) [1][4]
  • címzetes egyetemi tanár [5][6]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A születendő gyermek védelmében (Magyar Pállal, 1974)
  • Az emberi öröklődés (1976)
  • Születésünk titkai (1977)
  • Genetikai tanácsadás. Elmélet és módszer (1981)
  • Egy orvosgenetikus etikai gondjai (1983)
  • Az érték bennünk van (1984)
  • Az egészséges utódokért (1986)
  • "Az élet él és élni akar" (1987)
  • A csókok átka (1989)
  • Ki viszi át a szerelmet (1989)
  • A magyarság genetikája (1990, majd 2003)
  • Családfa (1992)
  • Számadás a tálentomról (dr. Erős Erikával, 1995)
  • Költők, gének, titkok (2000)
  • Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? (2001)
  • Tudósok, gének, dilemmák (2002)
  • A magyarság genetikája (2003)
  • Sors és tehetség (2004)
  • A Czeizel-ügy (2004)
  • Tudósok, gének, tanulságok (2006)
  • Festők, gének, szégyenek (2007)
  • A magyar festőművész-géniuszok sorsa (2009)

Angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

több mint 300 publikáció, köztük

  • Multiple Congenital Abnormalities (1988)
  • The Right to be Born Healthy (1988)

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Czeizel Endre témában.