Toxoplazmózis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toxoplasmosis
Osztályozás és külső források
BNO-10 B58.
BNO-9 130
DiseasesDB 13208
MedlinePlus 000637
eMedicine med/2294 

A toxoplazmózis (toxoplasmosis) egy parazita-fertőzés, amit a Toxoplasma gondii nevű protiszta okoz.[1] Az élősködő a meleg vérű állatokat fertőzi, többek között az embert. A protozzon végső gazdája a macska, illetve macskafélék, a közti gazda az ember, egyéb emlősállatok, illetve a madarak.

Az állatok fertőzött húst fogyasztva, vagy a macska ürülékével érintkezve fertőződnek meg. A betegség anyáról magzatra is terjedhet. Embernél a fő fertőző forrás a rosszul átsütött húsok fogyasztása.[2] A betegség általában enyhe formában jelentkezik. A világ népességének kb. egyharmada fertőzött valamilyen formában Toxoplasmával.[3] Az amerikai CDC 1988 és 1994 között készített felmérése szerint az USA lakosságának 22,5% szeropozitív, a szülőképes korú (15-44 éves) nők 15%-a.[4] Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) azonban a betegség végzetes lehet. A parazita agyvelőgyulladást (encephalitis) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is (chorioretinitis).

Magatartás-módosító hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E kórokozó híres arról, hogy módosítani képes a megfertőzött egerek és patkányok magatartását. E rágcsálók nappal is aktívakká válnak, rejtőzködésük és félelmük csökken, vegsősoron megnövelik a macska áldozatául esés valószínűségét.

Cseh kutatók szerint a fertőzés az emberi magatartást is módosítja. A fertőzött embertársaink szabály-követő hajlama kissé csökken, és e hatás a fertőzést követően idővel lassan növekszik. Például Prágában a közlekedési balesetben elhunyt áldozatok körében a fertőzöttek aránya szignifikánsan nagyobb, mint a népesség egészében.

Emberi fertőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emberben e fertőzés nagyon gyakori, de általában tünetmentes, vagy csak enyhe, influenza-szerű tünetekkel jár. Ugyanakkor felmerült a gyanú, hogy szerepe lehet néhány gyakori pszichés betegség, mint például a skizofrénia és a depresszió kialakulásában. Néhány esetben azonban veszélyes, akut fertőzést okozhat. Így például tragikus következményekkel jár a magzat számára, ha egy korábban nem fertőződött nő éppen terhessége korai szakaszában esik át élete első fertőzésén. Az első fertőzés kiváltotta különösen heves immunválasz ugyanis a magzatot is károsítja. A toxoplazmózis AIDS betegek számára is halálos lehet.

Cseh kutatók szerint a fertőzés az emberi magatartást is módosítja. Az ember személyiségében okozott enyhe, de mérhető változások a férfiakban és a nőkben eltérőek. A fertőzött férfiak hajlamosak túlbecsülni saját szociális rangjukat, kevésbé hajlamosak a szabályok követésére, és kevésbé kerülik a veszélyt, mint a nem-fertőzött férfiak. A fertőzött férfiak egy részénél az intelligencia is csökken.

A fertőzött nők melegszívűbbek, a társadalmi szabályokat lelkiismeretesebben követik és közvetlenebbek, mint a nem-fertőzött nők. E változások a fertőzéstől eltelt időszak hosszával erősödnek, ezért valószínű, hogy nem az eleve meglévő jellembeli különbségek okozták a fertőzésbeli különbségeket, hanem megfordítva; a fertőzés okozta a személyiségbeli különbségek kialakulását.

A személyiségbeli változások enyhék, de mérhetőek; így például Prágában a közlekedési balesetben elhunyt áldozatok körében a fertőzöttek aránya szignifikánsan nagyobb, mint a népesség egészében.

2007-ben ugyanez a cseh kutatócsoport felismerte, hogy az anya Toxoplasma-fertőzés jelentős hatással van a születendő gyermekek nemére. A fertőzést az immunológiai ellenanyagok vérbeli mennyiségével jellemezve azt találták, hogy:

  • 1. viszonylag alacsony ellenanyagszint mellett a fiúszülés esélye kisebb (kb. 0,4), mint a nem-fertőzött anyák esetében (kb. 0,55);
  • 2. viszonylag magas ellenanyagszint mellett a fiúszülés esélye magasabb (kb. 0,7), mint a nem-fertőzött anyák esetében.

A fertőzés kísérleti egerekben is hasonló hatást mutatott az utódok ivararányára. Az egerekben a régi fertőzések (valószínűleg ez felel meg az emberben mért alacsony ellenanyag-szinteknek) csökkentik a hím utódok arányát, a friss fertőzések viszont növelik a hím utódok arányát.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ryan KJ; Ray CG (editors). Sherris Medical Microbiology, 4th ed., McGraw Hill, pp. 723–7. o. ISBN 0-8385-8529-9 (2004) 
  2. Torda A (2001.). „Toxoplasmosis. Are cats really the source?”. Aust Fam Physician 30 (8), 743-7. o. PMID 11681144.  
  3. Montoya J, Liesenfeld O (2004.). „Toxoplasmosis”. Lancet 363 (9425), 1965-76. o. PMID 15194258.  
  4. McQuillan G, Kruszon-Moran D, Kottiri B, Curtin L, Lucas J, Kington R (2004.). „Racial and ethnic differences in the seroprevalence of 6 infectious diseases in the United States: data from NHANES III, 1988-1994”. Am J Public Health 94 (11), 1952-8. o. PMID 15514236.  
  • Ambroise-Thomas P, Schweitzer M, Pinon JM, Thiebaugeorges O. 2001. Prevention of congenital toxoplasmosis in France. Evaluation of risks. Results and prospects of prenatal screening and new-born follow-up. B. Acad. Nat. Paris 185, 665–688.
  • Falusi O, French AL, Seaberg EC, Tien PC, Watts DH, Minkoff H, Piessens E, Kovacs A, Anastos K, Cohen MH. 2002. Prevalence and predictors of Toxoplasma seropositivity in women with and at risk for human immunodeficiency virus infection. Clin. Infect. Dis. 35, 1414–1417.
  • Flegr J, Zitková Š, Kodym P, Frynta D. 1996. Induction of changes in human behaviour by the parasitic protozoan Toxoplasma gondii. Parasitology, 113, 49-54.
  • Flegr J, Preiss M, Klose J, Havlicek J, Vitakova M, Kodym P. 2003. Decreased level of psychobiological factor novelty seeking and lower intelligence in men latently infected with the protozoan parasite Toxoplasma gondii Dopamine, a missing link between schizophrenia and toxoplasmosis? Biol. Psychol. 63, 253–268.
  • Flegr J et al. 2002.Increased risk of traffic accidents in subjects with latent toxoplasmosis: a retrospective case-control study. BMC Infect Dis, 2, 11.
  • Kaňková Š. et al. 2007. Women infected with parasite Toxoplasma have more sons. Naturwissenschaften, 94,122–127.
  • Kaňková Š. et al. 2007. Influence of latent toxoplasmosis on the secondary sex ratio in mice. Parasitology, 134, 1709–1717.
  • Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
  • Toxoplasmosis - Recent advances, Open access book published in September 2012